Templomok a hadiút mentén
2009. április 22. 08:02 MTI
Négy új, valószínűleg az ókori Egyiptomba érkező külföldi delegációk ámulatba ejtésére szolgáló templomot fedeztek fel a régészek egy háromezer éves városerőd romjai között a Sínai-félszigeten, ahol az óegyiptomi birodalom hadiútját tárják fel.
Korábban
A hadiutat a sólyomfejű Hórusz istenségről nevezték el, akit az egyiptomiak az ég hatalmas urának tartottak. Az út, amely egykoron Egyiptomot Palesztinával kötötte össze, a mai Rafah közelében húzódik. Az ásatások 1986 óta folynak a térségben, hogy megtalálják a Hórusz-út mentén kiépített erődítményrendszert. A karnaki templomban talált feliratok és ábrázolások tanúsága szerint a Hórusz-út mentén 11 erődítmény volt, amelyek Egyiptom keleti határait védték, közülük eddig mindössze ötöt tártak fel.
A templomokra, köztük a Sínai-félsziget eddigi legnagyobb, vályogtéglából épült szentélyére a Szuezi-csatornától 4 kilométernyire, El-Kantarában bukkantak. A 70 x 80 méteres templomot három méter vastagságú vályogfallal kerítették körül annak idején - mondta el kedden Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője. Mohamed Abdel-Makszud ásatásvezető szerint a grandiózus templom felfedezése újraírhatja a Sínai-félsziget történelmi és katonai jelentőségét az ókori Egyiptomban.
A templomnak négy kapuja volt, s három, a megtisztulást szolgáló kőmedencéje. A falakon látható díszes felíratok I. és II. Ramszeszt dicsőítik. A régészek szerint a templom grandiózus méretei és színpompás kivitelezése arra szolgált, hogy ámulatba ejtse az Egyiptomi Birodalomba érkező külföldi küldöttségeket. Záhi Havvász szerint az Újbirodalom (i.e. 1569-1081) idején, egészen a Ptolemáioszok koráig a városerődben volt az egyiptomi hadsereg főhadiszállása.
Korábban a régészek megtalálták a Sínai-félsziget északi részén a térség első újbirodalmi templomát, amely egy XVIII. dinasztia korabeli erődítmény helyén épült. Az utóbbi években az ásatások során a térségben II. Ramszeszt és apját, I. Széthi fáraót ábrázoló domborművek sokasága került elő, de feltártak egy sor olyan raktárat is, ahol az Újbirodalom korában a hadsereg a gabonakészleteit és a fegyverzetét tárolta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap