Fény-képekkel dolgozott Caravaggio

A 16. századi mester a modern sötétszoba elődjével alkotta meg mesterműveit - állítják olasz kutatók, akik szerint ezt egyben magyarázatot ad arra is, hogy a megfestett modellek többsége miért balkezes: a vászonra vetített kép ugyanis megfordult, és ez eredményezte a furcsa hatást.

A művészettörténészek régóta tudják, hogy Caravaggio egy különleges sötétszobát használhatott, amelynek segítségével a vászonra vetítette a megfesteni kívánt személyek képét. Roberta Lapucci művészettörténész szerint azonban a mester drámai fény-árnyék játéka olyan más technikákat is felhasznált, amelyek a modern fotográfia születésében is fontos szerepet játszottak.

Szerinte az 1573-1610 között élt maestro a vásznat fényérzékeny anyagokkal, így például egy őrölt szentjánosbogarakból készített foszforeszkáló porral kente be, és ezzel a 19. századi fotósokhoz hasonlóan fixálta az elkészített képet. Emellett higanyt is használt, amely a kép élesítésében és stabilabb rögzítésében segíthetett. Ez utóbbi azonban káros hatással volt a férfi idegrendszerére, és nagyon érzékeny, ideges és agresszív lett tőle.

Caravaggio egyik firenzei szakértője, Dr. John Spike szerint a hasonló kemikáliák jelenléte igen érdekes lehet, ám az elméletben csak akkor tud hinni, ha azt laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják majd. Szerinte erre a közeljövőben nem kerülhet sor, mert a tesztekhez a világ legnagyszerűbb műalkotásaiból kéne mintát venni, amit senki nem engedélyezne.

A kutatók szerint hasonló tükrökkel és sötétszobával korábban már Leonardo da Vinci is dolgozott, ám Caravaggio volt az első, aki mindezt a festészetben is használta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”