2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Robotrepülőket is bevetettek volna a szovjetek Kubában

2008. július 7. 13:16

A kubai válság csúcspontján az amerikaiak közvetlenül egy U-2-es felderítő repülőgépük lelövése előtt szereztek tudomást arról, hogy a szovjetek teljes légvédelmi arzenáljukat bevetették volna ellenük.

Michael Dobbs hamarosan megjelenő új könyve azt is bemutatja, hogy a Rudolf Anderson őrnagy által vezetett U-2-es felderítő repülőgép 1962. október 27-i lelövése szorosan összefügg azzal, hogy a szovjetek robotrepülőgépeket akartak telepíteni a guantanamói amerikai haditengerészeti támaszpont közelébe. A szovjet tábornokok ugyanis attól tartottak, hogy a felderítőgép felfedezte az előretolt szovjet robotrepülőgépeket.

A könyv újabb részleteket tár fel az amerikai rádiós hírszerzés (U.S. SIGINT) tevékenységéről a kubai rakétaválság idején. Ez azért is ontos, mert eddig sokkal nagyobb figyelmet szenteltek a hírszerzés által készített fényképeknek, mint a rádiók vagy radarok által fogott jeleknek, amelyek pedig legalább olyan fontos szerepet játszottak a válság napjaiban.

A Kuba körüli jelfogók közé tartozott az USS Oxford nevű hajó, illetve az RB-47 típusú felderítő-repülőgépek. A fedélzetükön dolgozó hírszerzési tisztek figyelemmel tudták kísérni a szovjet radarrendszer működését, és jelezni tudták, hogy mikor aktiválták őket, mivel ez biztos jele volt annak, hogy tüzelni fognak. Az Oxfordot október 27-én visszarendelték a Floridai-öbölbe, mert attól tartottak, hogy a kubaiak vagy a szovjetek megtámadják. Havannától távolabb kerülve már nem tudta fogni a mikrohullámú telefonbeszélgetéseket, de még képes volt észlelni a kubai partokon elhelyezett rádiózavaró rakéták radarjeleit. A "Spoon rest" radar aktiválása biztos jele volt annak, hogy a szovjetek a Kuba felett repülő amerikai felderítő-repülőgépek lelövésére készülnek.

A most nyilvánosságra hozott dokumentumok és a hírszerzőkkel készített interjúk azt mutatják, hogy az Oxford október 27-én nem sokkal éjfél után radarjeleket fogott Havanna térségéből. A radarrendszer aktív maradt a nap hátralévő részében. Fidel Castro az előző este meglátogatta az El Chicónál berendezett szovjet főhadiszállást, és rábeszélte a szovjet tábornokokat arra, hogy kapcsolják be a radarrendszert, amely egy amerikai támadás árnyékában nem maradhat használaton kívül.

Az észlelt veszély ellenére az amerikai stratégiai légiparancsnokság (SAC) úgy döntött, hogy Rudolf Anderson őrnaggyal a fedélzetén felszáll egy U-2-es gép. Három másik repülést az utolsó pillanatban lefújtak, de Anderson felszállt. Az U-2-es megjelenése Kuba keleti része fölött riadalmat keltett a szovjetek között, mivel éppen ekkor telepítették a robotrepülőgépeket Guantanamo közelébe. Leonyid Garbuz tábornok, a kubai szovjet haderők akkori helyettes parancsnoka elmesélte, hogyan került sor az amerikai gép lelövéséről szóló döntésre:

"Kifejtettem, hogy minden rakétaállásunkat felfedezték, és nem engedhetjük meg, hogy ezek a titkos információk a Pentagon kezébe kerüljenek. Stefan Naumovics Grecsko többször megpróbált kapcsolatba lépni a főparancsnokunkkal, de a döntő pillanatokban nem sikerült elérnie. Moszkvával sem sikerült kapcsolatot teremteni. Jól tudtuk, hogy Issza Plijev már többször kérte Malinovszkijt (a szovjet honvédelmi minisztert), hogy engedélyezze egy amerikai felderítőgép lelövését, de eddig mindig nemleges választ kapott. Rövid tünődés után Grecsko azt mondta: 'Vegyük magunkra a felelősséget!'"


View Larger Map

Kiadták hát a parancsot szovjet légvédelemnek, amely azt továbbította is a Banes mellett állomásozó radarzavaró rendszernek, amely fölött előző nap amerikai felderítők repültek át, és fényképeket készítettek az ottani rakétaállásokról.

Az egyik CIA dokumentum jól mutatja, hogy Anderson elrepült Camaguey fölött, és megközelítette a Guantanamótól nyugatra fekvő Filipinas falunál lévő szovjet atomrakéta-állásokat. A szovjet tábornokok úgy döntöttek, hogy lelövik az amerikai gépet, amint elhagyja Guantanamót, és Florida felé veszi az irányt. Anderson repülése idején csak egy amerikai RB-47 típusú felderítő-repülőgép körözött Kuba felett. Az 55. stratégiai felderítő repülőosztály október 27. reggelén több radarjelet is fogott, ami annyit jelentett, hogy a szovjetek le akarnak lőni egy amerikai gépet. Washington értesítették a közvetlen veszélyről, Andersont azonban nem.

A lelőtt gép Veguitas falunál zuhant le, Anderson testét a pilótafülkében találták meg. Október 28-án Georgij Voronkov ezredes személyesen gratulált embereinek az amerikai gép sikeres lelövéséért.

További információ a Google Earth speciális kiegészítőjében található.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár