Negyven éve nyílt meg a Göcseji Falumúzeum
2008. április 30. 09:50
A Göcseji Falumúzeumban 2008 augusztusában jubileumi ünnepséget, szeptemberben konferenciát szerveznek, valamint kötet is megjelenik a skanzen történetéről.
Korábban
A kiadványt a Múzeumi Kollégium és a Millecentenáriumi Közalapítvány pályázatán nemrégiben elnyert forrásból, valamint önkormányzati támogatásból finanszírozzák.
Vándor László beszámolt arról, hogy 1968-ban huszonkét településről összesen 40 épületet szállítottak a falumúzeumba, ahol a 19. század végégének hangulatát idéző, parasztportákra osztott falut alakítottak ki. Az épületek jól illusztrálják Göcsej jellegzetes, népi építkezését, a paraszti lakáskultúrát. A melléképületekben, pajtákban a hagyományos paraszti gazdálkodás, állattartás eszközeit helyezték el.
Felidézte, hogy a falumúzeum első fáit a nyitáskor ültették, így a parasztházakat ma már élő, természetes környezet veszi körül, a kiskertekben olyan növények, virágok, gyümölcsfák virágoznak, amelyeket tradicionálisan is ezen a vidéken termesztettek. Az udvarokban megtalálhatók a Göcsej vidékére jellemző állatok: kecskék, nyulak és szamarak. A gödöllői kísérleti állomás őshonos háziszárnyasokat, mint például kopasznyakú, kendermagos és barnatyúkokat, libákat és kacsákat adományozott a múzeumnak.
Pályázatot nyújtottak be a zalalövői hajlított ház és a hozzátartozó pajta látogatóbarát célú átalakítására. A felújítás és az infrastruktúra kiépítése után a 19. század végi hangulatot idéző portán zajlanak majd a különböző rendezvények, kézműves foglalkozások, népdalköri bemutatók.
Az augusztusi jubileumi ünnepségen "megelevenednek" a porták: a kenyérfesztiválra meghívták a falumúzeumnak házat adó falvak művészeti csoportjait, zenekarait, kézműves mestereit. Az épületek tulajdonosainak leszármazottai lesznek a házigazdák, akik mesélnek majd a ház történetéről.
Szeptemberben a szabadtéri múzeumok négy évtizedes tapasztalatairól tartanak konferenciát, amelyre a hazai szakembereken kívül nemzetközi előadókat is meghívnak.
Vándor László a skanzen történetéből érdekességként felidézte a Csínom Palkó című játékfilm forgatását is, amely a műtárgyak védelme miatt folyamatos biztosítást igényelt. Muzeológusok jelölték ki a lovas csapatok útvonalát, a filmfelvétel idejére könnyű, modern ajtóra cserélték a tájház csaknem száz éves, egyébként, masszív bejáratát, amelyet a forgatókönyv szerint be kellett törni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap