Negyven éve nyílt meg a Göcseji Falumúzeum
2008. április 30. 09:50
A Göcseji Falumúzeumban 2008 augusztusában jubileumi ünnepséget, szeptemberben konferenciát szerveznek, valamint kötet is megjelenik a skanzen történetéről.
Korábban
A kiadványt a Múzeumi Kollégium és a Millecentenáriumi Közalapítvány pályázatán nemrégiben elnyert forrásból, valamint önkormányzati támogatásból finanszírozzák.
Vándor László beszámolt arról, hogy 1968-ban huszonkét településről összesen 40 épületet szállítottak a falumúzeumba, ahol a 19. század végégének hangulatát idéző, parasztportákra osztott falut alakítottak ki. Az épületek jól illusztrálják Göcsej jellegzetes, népi építkezését, a paraszti lakáskultúrát. A melléképületekben, pajtákban a hagyományos paraszti gazdálkodás, állattartás eszközeit helyezték el.
Felidézte, hogy a falumúzeum első fáit a nyitáskor ültették, így a parasztházakat ma már élő, természetes környezet veszi körül, a kiskertekben olyan növények, virágok, gyümölcsfák virágoznak, amelyeket tradicionálisan is ezen a vidéken termesztettek. Az udvarokban megtalálhatók a Göcsej vidékére jellemző állatok: kecskék, nyulak és szamarak. A gödöllői kísérleti állomás őshonos háziszárnyasokat, mint például kopasznyakú, kendermagos és barnatyúkokat, libákat és kacsákat adományozott a múzeumnak.
Pályázatot nyújtottak be a zalalövői hajlított ház és a hozzátartozó pajta látogatóbarát célú átalakítására. A felújítás és az infrastruktúra kiépítése után a 19. század végi hangulatot idéző portán zajlanak majd a különböző rendezvények, kézműves foglalkozások, népdalköri bemutatók.
Az augusztusi jubileumi ünnepségen "megelevenednek" a porták: a kenyérfesztiválra meghívták a falumúzeumnak házat adó falvak művészeti csoportjait, zenekarait, kézműves mestereit. Az épületek tulajdonosainak leszármazottai lesznek a házigazdák, akik mesélnek majd a ház történetéről.
Szeptemberben a szabadtéri múzeumok négy évtizedes tapasztalatairól tartanak konferenciát, amelyre a hazai szakembereken kívül nemzetközi előadókat is meghívnak.
Vándor László a skanzen történetéből érdekességként felidézte a Csínom Palkó című játékfilm forgatását is, amely a műtárgyak védelme miatt folyamatos biztosítást igényelt. Muzeológusok jelölték ki a lovas csapatok útvonalát, a filmfelvétel idejére könnyű, modern ajtóra cserélték a tájház csaknem száz éves, egyébként, masszív bejáratát, amelyet a forgatókönyv szerint be kellett törni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.