Elfelejtették a Kwai-folyó hídjának ázsiai áldozatait
2008. március 26. 13:00
Senki sem kíváncsi a hat évtizeddel ezelőtt történt szörnyűségekre: egy hatalmas tömegsírba temették a beteg és végsőkig legyengült ázsiai munkásokat.
Korábban
A Thaiföldet Burmával összekötő `halálvasút` már építésekor a Kelet-Ázsiát gyarmatosítani akaró japán csapatok kegyetlenségének jelképévé vált. A mintegy 70 ezer ázsiai építőmunkásra azonban egyetlen emléktábla sem emlékeztet. Testük szétszórtan hever a vasút mentén, jelöletlen tömegsírokban. A japánok kb. 200-300 ezer tamil, kínai, maláj, burmai és jávai munkást hurcoltak el a vasút építéséhez. `Ez egy csaknem teljesen elfeledett történet` - állítja Szaszidaran Szellappah, akinek apját szintén kényszermunkára vitték. A legtöbb családnak fogalma sincs arról, mi történt Thaiföldön. A 78 éves Urai Boszap élénken emlékszik arra, hogy mi történt 60 évvel ezelőtt. `Néha még egyáltalán nem voltak halottak. Még hallani lehetett a nyögéseiket, amikor bedopták őket a gödörbe.`
Muthammal Palaniszami, maláj tanárnak sikerült felkutatnia 12 egykori vasútépítő munkást, és lejegyezni visszaemlékezéseiket. A túlélők hasonló történeteket meséltek. Mindannyiuknak azt mondták a japánok, hogy a vasút segíteni fog felszabadítani Indiát az angol gyarmati uralom alól. Sokan a munkadíj reményében önként jelentkeztek, de a többséget akaratuk ellenére hurcolták el.
A háború után az angol gyarmati kormány 1,5 millió fontot adományozott a vasútépítés során meghalt malájföldi lakosok családjainak. 1967-ben a független maláj kormány megállapodást kötött Japánnal, és több millió dollárnyi kárpótlást kapott. Érthetetlen azonban, miért nem kapnak nagyobb figyelmet a vasútépítők: a történelemkönyvek nem tesznek említést szenvedéseikről, és semmiféle erőfeszítés nem történt a sírok felkutatására.
1990-ben egy thaiföldi jótékonysági szervezet felásott egy területet, ahol 500 csontvázra bukkantak. Miután azonban egy ausztrál szakértői csoport megállapította, hogy nem szövetséges katonákról van szó, a csontokat egy krematóriumba vitték, és elégették. Ennek hallatán Voravut megpróbálta rábeszélni a hatóságokat, hogy az ázsiai munkások emlékére nyilvánítsák a helyet múzeummá, de kérése süket fülekre talált. A rendelkezésére álló anyagi eszközökkel sikerült 33 testet kiásnia, és a kancsanaburi történeti tanszékre szállítania megőrzésre. Visszatértekor azonban a csontok már nem voltak meg, mert kidobták őket.
Az ázsiai áldozatok névtelensége így a mai napig éles ellentétben áll a szövetséges katonák gondozott sírjaival.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap