2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Szputnyik-pánik gyorsította fel az amerikai űrkutatást

2008. február 22. 12:00

50 évvel ezelőtt, 1958. január 31-én az amerikaiak végre fellélegezhettek: már nem csak a Szputnyik-1 keringett a Föld körül, hanem az USA által kifejlesztett Explorer-1 is.

Kis lépésektől a nagy ugrásokig

1957. október 4-én, a Szputnyik fellövésével a szovjetek megdöbbentették a világot. Nem sokkal később egy másik műholdat is sikerült Föld körüli pályára állítaniuk, egy kutyával a fedélzetén. Az USA első hasonló próbálkozása, a Vanguard-1 fellövése teljes kudarcba fulladt: néhány méterrel a kilövőpálya felett robbant fel tévénézők milliói szeme láttára. A második próbálkozásnál a német V-2 rakétafegyver technológiáját alkalmazták a hordozóeszköz megépítésénél. Az indítás a Cape Canaveral-i rakétaindító állomásról történt.

Az űrkutatás fél évszázada

A szakemberek azonban sokáig nem kaptak semmi jelet, hogy a műhold elérte volna az űrpályáját. Akkoriban még nem létezett olyan sok nyomkövető antenna, és a kommunikáció is megbízhatatlanabb volt. Az Explorer már szinte megkerülte a Földet, amikor végre megérkeztek az első jelek, amiket egy Los Angeles közelében lévő amatőr rádióadó fogott. A hírek jók voltak. Az Explorer Washingtonban várakozó csapata azonnal a Tudományos Akadémiára rohant, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres választ adott a szovjet kihívásra, és belépett az űrversenybe.

A hajnali 2 órakor tartott sajtókonferencián a három fejlesztő - Wernher von Braun, rakétafejlesztő, William H. Pickering, a műholdat építő laboratórium igazgatója és James A. Van Allen, tudós - győzelmi trófeaként emelték a magasba az Explorer kicsinyített mását. Az erről készült legendás fénykép jelképezi az ország belépését az űrversenybe. Itt kezdődött az amerikai űrrepülés félévszázados története, amely sokakban csalódást okozott, másokat megihletett, és rengeteg kritikát kapott, hogy az "erőforrásokat a földi problémák megoldására is fel lehetne használni".

"A vasúthoz és a repülőgéphez hasonlóan az űrrepülés akkora hatást gyakorolt a társadalomra, amit még a legelőrelátóbbak sem tudtak megjósolni, és amit máig nem tudunk teljes mélységében felfogni" - írta Dr. Dick a NASA (az Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala) honlapján az Explorer évfordulója alkalmából.

A hidegháború idején mindent áthatott a tömegpusztítástól való félelem. Senki sem tudta megjósolni, hogyan végződik a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, konfliktusa. Az emberek a legrosszabbtól tartottak, és a Szputnyik-pánik felerősítette a félelmeket. Az első Szputnyik idején az amerikaiaknak már volt egy rakétájuk az alabamai Huntsville-ben, amelyről fejlesztői azt állították, hogy le tudná győzni a szovjeteket az űrért folytatott versenyben, de a kormány nem engedélyezte, hogy műhold hordozóeszközeként használják. A Szputnyik fellövésének hírére Dr. von Braun, a fejlesztők vezetője, a Pentagonhoz fordult, hogy hagyják végre dolgozni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár