2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 22
27 találat
[1]

741. október 22.

Meghal Martell Károly

Martell Károly, aki az arabok fölött 732-ben aratott győzelmével és a bajuvárok, alamannok, frízek és a szászok leigázásával megteremtette a Karolingok uralmának alapját a Frank Birodalomban, kb. 53 éves korában meghal. Azokból a hatalmai harcokból, melyek II. (Középső) Pippin Karoling-majordomus halála után - aki anélkül, hogy különleges hivatallal rendelkezett volna, kezében tartotta a Frank Birodalom kormányrúdját - 714-ben fellángoltak, 719 körül Martell Károly, Pippin házasságon kívül született fia került ki győztesen. Amikor Martell Károly átvette a hatalmat, nehéz bel- és külpolitikai problémákkal kellett megküzdenie. 720-tól kezdve az arabok Hispániából be-betörtek Galliába (721). A Dél-Franciaországot birtokló Aquitániai Eudo hercegnek szövetkeznie kellett Martell Károllyal, egykori ellenfelével, hogy vissza tudják verni az arabokat. 732-ben Tours és Poitiers között került sor a döntő csatára a frankok és az arabok között. Heves ütközetekben győztek a longobárd csapatoktól is támogatott frankok, az arabok pedig visszavonultak Hispániába. E győzelem után, mely véget vetett az arabok nyugati előrenyomulásának, Martell Károlyt a Nyugat megmentőjeként ünnepelték. Ezzel azonban a belső problémákat még nem oldotta meg. A Frank Birodalom egyes törzsei rendre lázadásokkal kísérleteztek Károly uralma ellen, aki keménységéről és érvényesülő képességéről volt híres. A bajuvárok, alemannok, frízek és szászok elleni sikeres ütközetek megerősítették Martell Károly uralmát. Miután 737-ben meghalt IV. Theuderich Meroving-király, akinek már csak névleges hatalma volt, Károly egyeduralkodó lett a Frank Birodalomban anélkül, hogy királyt emelt volna maga fölé. Azzal párhuzamosan, hogy Károly uralmát megerősítette a Frank Birodalomban, a hit terjesztésére törekedett. Főként Bonifác püspököt támogatta, aki Thüringiában, Frízföldön és Hessenben tevékenykedett. Martell Károly - annak ellenére, hogy a valláshoz szoros kötelékek fűzték - a kolostoroktól és az egyháztól elvette tulajdonaikat, hogy a törzsi vezérekkel folytatott harcok költségét fedezze, és vazallusait kielégítse. A pápához való viszonya tisztázatlan maradt. Bár III. Gergely pápa 739-740-ben Martell Károlyt hívta segítségül a longobárdok ellen és a "Patricius Romanus" (a rómaiak védelmezője) címet adtak neki, Károly kerülte a beavatkozást - arra a fegyveres segítségre gondolva, melyet a longobárdoktól kapott a mórok ellen. Nem sokkal halála előtt Martell Károly felosztotta a frankok birodalmát fiai között.

[2]

1316. október 22.

Pápai adószedők érkeznek Magyarországra

[3]

1725. október 22.

Alessandro Scarlatti

[4]

1795. október 22.

Megszületett Lahner György

Lahner György Necpálon született. Katonai pályáját a császári hadseregben kezdte. 1816-ban lépett a 33. gyalogezredbe. Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. február 6-án tábornokká nevezték ki. Aradon 12 társával kivégezték.

[5]

1806. október 22.

Meghal Thomas Sheraton angol műbútor-asztalos

Általában az 1790-1800 között készült angol bútorok viselik a nevét, bár a rajzai alapján készült bútorok nem tekinthetők saját műveinek. Neoklasszicista bútorai igen nagy hatással voltak a műasztalosság további fejlődésére. Első jelentős művét, a Cabinet-maker and Upholsterer's Drawing-book-ot 1791-93-ban részletekben adta közre. Könyveiben összefoglalta mindazt, amit a korabeli műbútorasztalosságról tudni lehetett.

[6]

1811. október 22.

Megszületett Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző

A doborjáni születésű csodagyerek már 9 éves korában hangversenyt adott. Magánúton tanult, mert a párizsi konzervatóriumba nem vették fel, mivel külföldi volt. Hangversenykörútjait (Anglia, Franciaország, Svájc) mindenütt siker kísérte. 1835-1839 között bejárta Svájcot és Olaszországot: a festői táj hatását Zarándokévek című zongoradarab-sorozatában örökítette meg. Ezután Oroszországban is vendégszerepelt. Az 1840-es években a weimari udvari színház karmestere lett. Zeneszerzői stílusa lehiggadt, kevesebb gondot fordított a külső csillogásra és megteremtette az egyetlen témából kibontakozó szimfonikus költemény műfaját. Mint pedagógus, a világ minden részéből érkező tanítványait a zongorajáték újfajta technikájával ismertette meg. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között megosztva töltötte. 1865-ben Pesten a Nemzeti Zenede negyedszázados jubileumára írta a Szent Erzsébet legendáját, majd 1867-ben mutatták be koronázási miséjét. 1873-ban Budapesten, 50 éves művészi jubileumán adták elő először Krisztus-oratóriumát. 1875-ben kinevezték a Budapesti Zeneakadémia elnökévé. Késői művei megrázó és Bartókot megjövendölő módon reprezentálták magányát, tépelődő keserűségét és a szikár, érdes harmóniavilágot: a XX. század hírhozóját. `Zongorám számomra az, ami a tengerésznek a fregattja, ami az arabnak a paripája - még több talán, mert a zongorám ez ideig én voltam, az én szavam, az én életem, bizalmas letéteményese mindannak, ami ifjúságom legégőbb napjaiban háborgott agyamban, benne élt minden vágyam, minden álmom, minden örömem és minden bánatom.` - írta a zenéről a Gazetta Musicale hasábjain 1838 februárjában. Jelentős művei még: Faust-szimfónia, Prométheusz, Dante-szimfónia, Rákóczi-induló, Haláltánc, Magyar rapszódiák, Requiem. 1886. július 31-én halt meg Bayreuth-ban.

[7]

1870. október 22.

Megszületett Bunyin, Nobel-díjas orosz író

Voronyezsben megszületett Ivan Alekszejevics, a későbbi Nobel-díjas orosz író, elbeszélő, költő. 1889-től statisztikusként, könyvtárosként majd később újságíróként dolgozott. Versekkel kezdte pályáját, majd 1900-tól a próza felé fordult, s már első műveit elismeréssel fogadták. Sokat utazgatott, élményeit színes beszámolók és versciklusok őrzik. Elutasította a forradalmat, majd 1920-ban Párizsba emigrált, ahol eleinte éles hangú szovjetellenes cikkeket írt, később elzárkózott a politikától. 1933-ban irodalmi Nobel-díjat kapott azért a magasrendű művésziségért, amellyel a klasszikus orosz prózaköltészeti hagyományokat továbbfejlesztette. Elbeszéléseiben és regényeiben a régi orosz falu pusztulásáról szólt: a nosztalgikus, elégikus hangvételt azonban kemény realizmus itatta át.

[8]

1873. október 22.

Egyezményt kötnek a béke biztosítására

I. Vilmos német császár csatlakozik II. Sándor orosz cár és Ferenc József osztrák császár szövetségéhez. Az egyezmény Otto von Bismarck birodalmi kancellár műve, aki a német birodalmat védelmi szerződéssel akarja biztosítani. Mivel francia támadástól tart (1871. V. 10.), az Oroszországgal és Ausztriával kötött szövetséggel a német birodalom keleti és déli határait kívánja biztosítani. Bismarckot három cél vezérli: 1. Franciaország elszigetelése; 2. Németország ne függjön Oroszországtól (ezzel járna, ha csupán Oroszországgal kötne szövetséget) és 3. egy orosz-francia szövetség megakadályozása (a Német Birodalom és Ausztria-Magyarország egyoldalú egyezménye esetén fenyegetne ez a veszély). Az 1872 szeptemberében Berlinben folytatott előzetes megbeszélések 1873. május 6-án Pétervárott német-orosz katonai egyezményhez vezettek, mely szerint támadás esetén mindkét állam kölcsönös segítségként 200 000 főt mozgósít. Ausztria ehhez az egyezményhez - Bismarck kívánsága ellenére - sem csatlakozott, hogy semleges maradhasson Nagy-Britanniával szemben. 1873. VI. 6-án Schönbrunnban Oroszország és Ausztria-Magyarország között konzultációs megegyezés jön létre, melynek célja a béke fenntartása; ezenkívül leszögezik, hogy a két állam egy harmadik támadása esetén tanácskozásokat folytat és megegyezésre törekszik. Ezt a szövetséget a Német Birodalom csatlakozása a három császár szövetségévé bővíti (1879. X. 7.; 1881. VI. 18.).

[9]

1876. október 22.

Megalakul a Szász Néppárt

Az erdélyi szász polgárság politikai szervezete elfogadja a dualizmus rendszerét.

[10]

1881. október 22.

Megszületett Varró Margit zenepedagógus

Varró István szociológus felesége Barcson látta meg a napvilágot. A budapesti Zeneakadémia Zongoratanszakán végzett. Ezután magánúton tanított, majd a Fodor-féle Zeneiskola, később a Zeneakadémia tanára lett, ahol több neves magyar zongoraművészt tanított. A zongorajáték metodikáját alapvető pedagógiai elvekkel gyarapította zenepedagógiai műveiben, valamint a Zenei Szemlében és a Crescendóban megjelent cikkeiben. 1928-tól az Egyesült Államokban élt, Chicagóban a Roosevelt Egyetemen tanított. Az amerikai városban hunyt el 1978. május 15-én. Főbb műve a Zongoratanítás és zenei nevelés, a Der lebendige Klavierunterricht és a Designs to Music.

[11]

1882. október 22.

Meghal Arany János

1882. október 22-én meghalt Arany János, a 19. századi magyar líra kiemelkedő alakja. Költői indulása a Kisfaludy Társaság 1847. évi pályadíjához kötődik, `Toldi` című műve ekkor Petőfi barátságát is megszerezte számára. Költészetének csúcsát az 1850-es években írt versei, a székely és skót népi kincsestárból merített balladái és öregkori lírája - mely a modern költészet előfutárának tekinthető - jelentik. Anyagi biztonságát hivatalok vállalásával tudta csak megteremteni, melyek rengeteg munkát, terhet jelentettek számára. Öregkorában írt versei, az `Őszikék` a nagyváros magányáról, a soha el nem felejtett nagyszalontai élet iránti vágyról, a föld szeretetéről tanúskodtak. Impresszionista hangulatú költeményeit öniróniával és fájdalmas lemondással vegyíti kedvelt sétáló helyén, a Margitszigeten.

[12]

1895. október 22.

Vendéglős iskola nyílik Budapesten

1895. október 22-én Budapesten megnyílt az első önálló vendéglős iskola. A fővárosi vendéglősök államilag segélyezett szakirányú oktatási intézményét a szakma jeles képviselői: Gundel János, Glück Frigyes és Stadler Károly kezdeményezésére hozták létre. Az oktatásban a szakácsművészet, borászat és felszolgálástan szaktárgyak mellett hangsúlyt kapott az illemtan, a francia és a német nyelv is. Az intézmény első sikerét az 1898. évi bécsi nemzetközi tanonckiállításon nyert aranyérem jelentette.

[13]

1906. október 22.

Meghal Paul Cézanne, posztimpresszionista festő

67 éves korában, szülővárosában, Aix-en-Provence-ban meghal Paul Cézanne, posztimpresszionista festő, aki a modern festészet úttörőjének számít. Az autodidakta Cézanne, aki 1861-ben Zola biztatására azért utazott Párizsba, hogy ott festészeti tanulmányokat folytasson, eleinte hagyományos akadémista stílusban festett. 1871-ben találkozott az impresszionista Camille Pissarróval, akinek hatására kilépett a műterem falai közül és a szabadban kezdett el festeni. A színek és a fények bűvöletében hátat fordított a klasszikus kompozíció sémáinak. 1879-ben visszatért Provence-ba és eltávolodott az impresszionizmustól.

[14]

1918. október 22.

Ülést tart a közös minisztertanács

Megfogalmazza a Wilson elnöknek adandó választ: a csehszlovák egységet nem fogadják el, s a délszláv egységet is csak a Monarchia keretein belül.

[15]

1921. október 22.

Horthy Miklós hadparancsot ad ki

A kormányzó felszólítja a hadsereget, hogy IV. Károllyal szemben tartsa meg a neki mint kormányzónak tett esküt.

[16]

1927. október 22.

Bemutatót tart a budapesti Nemzeti Színház

Szomory Dezső Nagyasszony című művének bemutatója antiszemita tüntetéseket vált ki.

[17]

1931. október 22.

Jelentést tesz a Népszövetség pénzügyi bizottsága

A bizottság Magyaroszág pénzügyi helyzetét vizsgálta. Jelentése szerint az ország külföldi adósságállománya kereken négy milliárd pengő.

[18]

1932. október 22.

Gömbös Gyula felhívást intéz a munkaadókhoz

A miniszterelnök arra igyekszik rávenni a munkaadókat, hogy alkalmazzanak újabb munkásokat, csökentsék a munkanélküliek számát.
A felhívás eredménytelen marad.

[19]

1937. október 22.

Magyarország és Finnország kulturális egyezményt köt Budapesten

[20]

1943. október 22.

A pénzügyminiszter beszédet tart a képviselőházban

Reményi-Schneller Lajos ebben felhívja a figyelmet arra, hogy a munkások reálbérindexe 1938-hoz viszonyítva 100-ról 91-re esett.

[21]

1944. október 22.

Megalakul a Kommunista Párt debreceni szervezete

[22]

1956. október 22.

Wladyslaw Gomulka győzedelmeskedik Varsóban

E napon hírek érkeztek Budapestre a lengyel párt élén végrehajtott személycseréről: a sztálinista vezetéssel folytatott harcból a Nagy Imréhez hasonló irányzatot képviselő Wladyslaw Gomulka került ki győztesen. Hruscsov szovjet pártfőtitkár Varsóba repült, a szovjet csapatokat mozgósították. A lengyel vezetés elhárította az összecsapás veszélyét. Gomulkával az élen határozottan kiálltak a Varsói Szerződés szövetségi rendszere mellett. A hírek hatására a budapesti Műszaki egyetem diáksága 16 pontos programot fogalmazott. Tüntetésre hívott fel a követelések teljesítése érdekében és a lengyel néppel való szolidaritás kifejezésére.

[23]

1962. október 22.

Kirobban a kubai válság

John Kennedy amerikai elnök azt követeli a Szovjetuniótól, hogy szerelje le Kubában létesített rakétatámaszpontjait és szállítsa el az odatelepített szovjet közepes hatótávolságú rakétákat. A kubai válság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti konfrontáció fenyegeti a világbékét. Amerikai felderítő repülőgépek Kubában olyan katonai létesítményeket fényképeztek le, amelyek a Szovjetunió rakétatámaszpontjaihoz hasonlítanak. Kubáról az Egyesült Államok délkeleti része egy esetleges szovjet támadás hatósugarába esne. A Szovjetunió nyilván arra számított, hogy a rakétatelepítéssel politikai nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra. 1959 óta, amióta az Egyesült Államok bojkottot hirdetett Fidel Castro rezsimje ellen, Kuba szorosabbra fűzte kapcsolatait a Szovjetunióval, Kuba és az Egyesült Államok között viszont tovább nőtt a feszültség (CIA-partraszállás a Disznó-öbölben 1961. IV. 17.). Kennedy elnök azzal reagál az új értesülésekre, hogy tengeri blokádot rendel el Kuba ellen. Mivel több szovjet hajó és egy szovjet tengeralattjáró a záróövezet közelében tartózkodik, katonai konfrontáció és atomháború veszélye fenyeget. Ám a szovjet hajók visszafordulnak vagy leállnak. John F. Kennedy elnök és Nyikita Sz. Hruscsov miniszterelnök jegyzékváltás útján rendezi a válságot. Az Egyesült Államok garancianyilatkozatban vállalta, hogy nem hajt végre inváziót Kuba ellen, Hruscsov pedig október 28-án elrendelte, hogy ENSZ-ellenőrzés alatt szereljék le a kubai szovjet rakétatámaszpontokat.

[24]

1971. október 22.

Fock Jenő a Parlamentben összegzi a gazdasági eredményeket

A Parlamentben megtartott nagyszabású gazdasági aktívaülés előadói beszédét Fock Jenő miniszterelnök tartotta. A külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulásáról, a gazdaságirányítási reform nyomán kialakult társadalmi jelenségekről beszélt. Káros jelenségnek minősítette a harácsolást, a spekulációt, a mellékjövedelmek hajszolásának elburjánzását. Ugyanakkor, engedve a reform bírálóinak, kiemelte a vezető szervek felelősségének növelését oly módon, hogy központilag kell biztosítani a népgazdasági érdek érvényesülését, a tervszerűséget, a népgazdasági arányokat, a társadalmi szükségletek kielégítését. Mindez a központi irányítás erősítését jelenthette. A aktívaülés központi témája volt az 1970-1971. évi gazdasági helyzet, aminek fő jellemzője a belső gazdasági aránytalanságok kialakulása volt. Ezek egyik megnyilvánulása a beruházások nagy arányú megnövekedése volt. A beruházási ráfordítás 1970-ben 17,9%-kal, 1971-ben 10,5%-kal emelkedett, ugyanakkor a befejezett beruházások csökkentek. Téma még: a gazdaságosság nem kielégítő alakulása és a munkafegyelem romlása. Meghirdetik az importkorlátozásokat, a beruházások- és a készletnövekedés mérséklését. Az intézkedések hatására 1972-ban a beruházások volumene az előző évhez képest 0,8%-kal csökkent, az export 18,5%-kal emelkedett, az import 5,2%-kal csökkent. Az említett nehézségek valójában nem pusztán a reform hatásainak tudhatók be. A KGST-kötelezettségek vállalása nem piaci és nem is "reformszocialista" alapon történt, hanem a reformot követően is gazdaságon kívüli eszközöknek köszönhetően ment végbe. A gazdálkodás feltételeit alapvetően befolyásoló árucsere-egyezmények (melyek nem vették figyelembe az ország gazdaságföldrajzi adottságait) olyan energetikai, ipari beruházásokat tettek szükségessé, melyeknek jelentős tőkés-import vonzatuk is volt. Az új ipari beruházások, szocialista városok helyén pedig gondoskodni kellett az odaáramoltatott népesség lakás- és infrastrukturális szükségleteiről, ami további (elsősorban építőipari) beruházásokat igényelt.

[25]

1975. október 22.

Meghal Tonybee, angol történész

Yorkban meghal Arnold Joseph Toynbee, angol történész és szociológus. 1889. április 14-én született Londonban. 1919-től a bizánci, valamint az újgörög nyelv professzora volt. Fő műve, a 12 kötetes A Study of History (Tanulmány a történelemről) 1934 és 1961 között jelent meg. Emellett rengeteg cikket közölt, amelyekben a hellenizmussal, a Nyugat és a kereszténység, valamint a többi korai civilizáció és a vallás viszonyával foglalkozott. Történetfilozófiájában tagadta a történeti fejlődés elvét, szerinte a világtörténelem a civilizációk összessége, s minden civilizáció átmegy a születés, a növekedés, a hanyatlás, a felbomlás és a pusztulás szakaszán. Rendszerét sok támadás érte, analógiáit cáfolták. Délkelet-Európa szakértőjeként részt vett mind az 1919-es, mind az 1946-os párizsi béketárgyalásokon.

[26]

1986. október 22.

Meghal Szent-Györgyi Albert

Budapesten született 1893. szeptember 16-án. 1917-ben kapott orvosi diplomát. Több mint tíz évig járta a világot, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. Hazatérve, 1928-ban a szegedi egyetemen lett tanszékvezető professzor, s rövid idő alatt biológiai kutatóbázist hozott létre. A sejtlélegzés tanulmányozása során a paprikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet - utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására - aszkorbinsavnak nevezett el. Ezért - eddig is még egyetlen Magyarországon dolgozó tudósként - 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott `a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában`. A II. világháború idején jelentős szerepet játszott a magyar különbéke-törekvésekben, több titkos tárgyaláson vett részt. 1945-47-ben a budapesti tudományegyetem tanára volt. 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol kutatásait a Woods Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta. Fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt. 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1987-től nevét viselte a szegedi orvostudományi egyetem, amely 2000-től a Szegedi Egyetem része. Főbb művei: Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok, 1937; Studies on biological oxidation and some of its catalysis, 1937; Studies on muscle, 1945; Chemistry of muscular contraction, 1947; Chemical physiology of contraction in body and heart muscle, 1953; Bioenergetics, 1957; Introduction to a submolecular biology, 1960; Egy biológus gondolatai, 1970; Az élő állapot, 1973; Az élet jellege, 1974; Válogatott tanulmányok, 1983.

[27]

1991. október 22.

Gorbacsov és a moszkvai vezetés elítéli az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozást

Bezár