Szifilisz tombolhatott a középkori Szegeden
2007. november 5. 11:00
Szeged középkori lakosságának összetételéről és annak változásairól kaphatnak átfogó képet a kutatók a vártemplom és a hozzá kapcsolódó tetemtő feltárásakor talált leletek elemzésével.
Korábban
A templomban és közvetlen környeztében a régészek rendkívül sok sírt tártak fel, mintegy hétszáz ember maradványait találták meg. A feltételezések szerint a 14. század elejétől egészen a templom 1710 körüli lebontásáig temetkeztek ide a szegediek - tudatta a szakember. Az előkerült embertani anyag a Dél-Alföldön az eddigi legnagyobb ilyen lelet, így statisztikailag is pontos képet ad arról, milyen összetételű volt a középkori város lakossága. Mivel az ott lakók hosszú ideig használták a temetkezési helyet, a kutatók a századok alatt végbement változásokról is tájékozódhatnak.
Ősz Brigitta, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének doktorandusza elmondta, elsőként a csontok állapotát vizsgálják meg, majd megállapítják az elhunyt biológiai korát, nemét. A csontokon méréseket végeznek, ebből következtetnek a termetre és arra, az elhunyt milyen népcsoporthoz tartozott. Az antropológus szerint talán az a legérdekesebb kérdés, milyen betegségekben szenvedtek az emberek. Leggyakrabban csonthártyagyulladás nyomát találták meg, de előfordultak trauma okozta törések is, egy koponyán pedig kard általi sérülés nyomát fedezték fel.
Több csontvázon súlyos szifiliszre utaló nyomokat leltek a kutatók, ezek szerint a betegség már nagyon korai időszakban megjelent a városban. A radiokarbon vizsgálatok alapján a csontok az újvilág felfedezésének korából származnak, azt azonban csak később lehet megállapítani korábbiak vagy későbbiek-e annál - fogalmazott Ősz Brigitta. Szerinte ez azért lehet fontos, mert egyes feltételezések szerint a szifiliszt a visszatérő spanyol hódítók hurcolták be Európába, a korábbról származó leletek azonban megcáfolnák ezt.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05