2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Összetartozást szimbolizálnak az elásott bronzkincsek

2007. október 20. 09:00

A középső és késő bronzkor közötti átmeneti időszakot, ezen belül a Kárpát-medencében alkalmazott kohászati eljárásokat és a felhasznált ércek származási helyét vizsgálja egy projekt.

A kutatás irányítói - Sánta Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanársegéde és Uzonyi Imre, az MTA ATOMKI tudományos főmunkatársa - a közelmúltban pályázatot nyújtottak be az Országos Tudományos Kutatási Alaphoz.

Sánta Gábor a projekt kapcsán elmondta: a középső és a késő bronzkor határán nagyszabású változások következtek be a Kárpát-medencében a lakosság életmódjában. A középső bronzkorban Magyarország területén falusias, letelepült, földművelő gazdálkodást folytató közösségek éltek, amelyeknek fejlett volt a bronz- és kerámiaművessége. `E korszak végén, az i.e. 16. században éghajlatváltozás következett be: az időjárás hűvösebbre, csapadékosabbra fordult, a gabonatermesztés feltételei kedvezőtlenebbek lettek, s a lakosság fokozatosan áttért az állattenyésztésre, a pásztorkodásra` - mondta.

Késő bronzkori feltárás Murányszemenyén

Kultúraváltás, életmódváltás következett be, eltűntek a falusias közösségek. A fémtárgyak kinézetében ugyan egyfajta kontinuitás tapasztalható, a kerámiaművesség viszont megváltozott: a középső bronzkorra jellemző gazdag díszítések eltűntek, s romlott az agyagedények minősége. Sánta Gábor közlése szerint az új régészeti kultúrát halomsíros kultúrának nevezik. A leletek alapján azt gondolták, hogy komoly etnikai váltás is történhetett, a Kárpát-medencét "inváziószerűen" elözönlötték a mai München környékén, a Cseh-medencében, valamint a Közép-Duna vidékén kialakult úgynevezett halomsíros kultúra képviselői.

"Ma úgy látjuk, hogy kisebb közösségek, néhány nemzetség, család szivárgott be és az éghajlati változásokkal együttesen késztették a helyi lakosságot, hogy átvegyék a betelepülők anyagi kultúráját, halomsíros temetkezési szokásait" - magyarázta a régész. Kifejtette, a középső bronzkor végén a bronztárgyakat elsősorban nem a sírokba helyezték, hanem elásták a települések közelében. Régebben feltételezték, hogy a tárgyakat a "betörő invázió elől" rejtették el, kiderült azonban, hogy a bronztárgyak elásása nem egy konkrét eseményhez kapcsolódott, hanem hosszabb időszakra volt jellemző.

"Ma már úgy gondoljuk, hogy az elrejtett, elásott bronzleletek inkább a falusias közösségek összetartozását voltak hivatottak jelképezni, a cselekedetnek szakrális jellege lehetett. A kincsek elrejtésének okai körül ma még nagy a bizonytalanság, további kutatásokat igényel a téma" - mutatott rá. Közlése szerint a halomsíros temetkezés időszakában, ami már a késő bronzkor kezdetét jelzi, a sírokba kerültek a bronztárgyak. Ez azzal is összefügghet, hogy a korábbi közösségek szétzilálódtak. A nagy falusias közösségeket felváltották a pásztorkodó családok, az Alföldön azonban sok helyütt a korábbi díszítési stílusok, temetkezési szokások is fennmaradtak.

"Pontosan nem értjük, hogy ez a folyamat hogy ment végbe, meddig terjedt az átalakulás, mennyire érintette a fémművességet, megváltoztak-e a kereskedelmi útvonalak, s honnan szerezték be az ércet" - mondta. A projekt keretében a dél-alföldi, késő bronzkori temetők fémleleteit vizsgálják meg az ATOMKI-ban. "Mérésekkel meg tudjuk állapítani a bronztárgyak elemi összetételét, egészen a nyomelemek szintjéig, s azt, hogy mennyire volt homogén az anyag. Ez kiegészül metallurgiai vizsgálatokkal: hogy készültek a bronztárgyak, milyen öntési módszereket alkalmaztak, hogy olvasztották az érceket. Ezek nagyon fontos kérdések, amelyekkel még nem nagyon foglalkoztak" - emelte ki.

A program második felében középső bronzkori kincsleleteket szeretnének elemezni, az eredményeket összehasonlítanák egymással, annak eldöntésére, történt-e valamilyen változás a fémművességben: egyrészt az érc feldolgozásában, másrészt a nyersanyag forrásában.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár