2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Sorsfordító pillanatok az iraki történelemben

2007. október 12. 12:00

Napról napra iraki merényletektől és véres gyilkosságoktól hangos a média, a háborúhoz vezető megszállásoknak azonban komoly hagyományai vannak a térségben.

A vízözöntől az elveszett légióig

Az elmúlt 5000 évben a suméroktól az amerikaiakig szinte minden domináns nemzet megfordult a térségben, hogy hosszabb-rövidebb időre uralmat gyakoroljon a termékeny félhold fölött. Az ott élők azonban ma is megszállás alatt élnek, így kérdéses, hogy mikor és milyen körülmények között köszönthet be az iraki függetlenség. Következzen hát a 10 fontos esemény!

Lagas és Umma összecsapása (i.e. 2525)
I.e. 3000 körül a sumér területeken alakult ki a legkorábbi civilizáció. A társadalmak városállamokba szerveződtek, amelyek legtöbbször a víz miatt bocsátkoztak csatározásokba. I.e. 2750 körül Kis királyai emelkedtek fel, majd nem sokkal később Uruk fejedelme, Gilgames épített városfalakat. A közeli Umma és Lagas alig 30 kilométernyire voltak egymástól, és nemzedékeken át harcoltak Gu'edena termékeny területéért. 2525-re a lagasi Eannatum király szigorú hadrendbe rendezett harcosokkal és harci szekereivel - egy nagy leszámolás keretében - legyőzte Ummát. A csatát a király később saját sztéléjén örökítette meg.

Nagy Sarrukín katonai hadjáratai (i.e. 2300)

Valószínűleg az akkádi Sarrukín volt a történelem első nagy birodalomépítője. A legendák szerint Sarrukínra egy folyón sodródó kosárban találtak rá, és egy kertész nevelte fel. Később Kis városában lett udvari hivatalnok, majd saját fejedelemséget alapított, amelynek fővárosa Akkád volt. Az ummai Lugalzageszi felett aratott győzelem után 34 másik sumér várost is megtámadott, az elfoglalt települések falait lerombolta, 50 uralkodót bebörtönzött és "fegyvereit a Perzsa-öböl vizében tisztította meg". A hódításokat főleg gazdasági okokkal magyarázzák: a térségből ugyanis hiányoznak az olyan nyersanyagok, mint a fa és a fém.

I. Szalmanasszár király győzelme (i.e. 1263)
Asszíria a felső-Tigris menti Assur városából nőtt ki, de sokáig Babilon, majd Mitanni uralma alatt éltek; a virágzás egyik csúcspontját a középső Asszír Birodalom alatt élték. I. Szalmanasszár uralma második éve során megtámadta a Örményország déli területén található lázadó Urartut, ahol II. Sattuara a hettiták segítségével fellázadt az asszírok ellen, és blokád alá vette a hegyi átjárókat és forrásokat. A szomjazó asszírok azonban áttörték a blokádot és uralmuk alá hajtották a területeket.

Ütközet Gaugamelánál (i.e. 331)

I.e. 334-ben III. (Nagy) Sándor makedón uralkodó 7 ezer lovasból és 30 ezer gyalogosból álló seregével átkelt a Hellészpontoszon, azaz a mai Dardanellákon. Az ázsiai hadjáratban 333 novemberében Isszosznál legyőzte III. Dareiosz perzsa uralkodót, aki a gaugamelai síkságra vonult vissza, és összegyűjtött seregeivel, harci szekereivel és elefántjaival várta a hódítót. Az Egyiptom elfoglalása után felvonuló makedón sereg támadását kezdetben a perzsa lovasság verte vissza, ám Nagy Sándor a makedón lovasságot bevetve hátbatámadta a perzsákat, szétzilálva és megsemmisítve a sereget. Dareiosz menekülése birodalma végső bukásával zárult.

A Carrhae-i ütközet (i.e. 53)

A római politikus és üzletember, Marcus Licinius Crassus i.e. 55-ben kapta meg Szíria felügyeletét. Korábban azzal vált híressé, hogy Spartacus rabszolgalázadása után 6 ezer résztvevőt feszíttetett keresztre. Az első triumvirátus tagjaként Caesar és Pompeius mellett szerepelt, majd Mezopotámia megszerzésével szerette volna megszilárdítani hatalmát és vagyonát. Az Eufráteszen 7 légióval és 44 ezer emberrel kelt át, ám komoly hibát követett el: a folyóvölgyet elhagyva a sivatag felé vette útját.

Bár a hódító ellen a párthusok csak 10 ezer főnyi íjásszal vonultak fel, a terep mégis nekik kedvezett, hiszen a rómaiak nem értettek a sivatagi hadviseléshez. Ezen felül a párthus íjak is komoly fölény jelentettek, hiszen azok a római páncélokat is átütötték. A csata hamar mészárlássá változott, és alig 10 ezer római menekülhetett el. Crassust elfogták és megölték, koponyájából a legenda szerint a párthus uralkodó ivókupát készíttetett. A római törekvések hosszú időre véget értek a térségben, bár a legenda szerint az elveszett légiók leszármazottai még ma is élnek Kínában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár