Sorsfordító pillanatok az iraki történelemben

A hódítások története

Csata Kádiszijánál (637)
A Párthus Birodalom i.sz. 224-es megdöntése után a szászánidák vették birtokba a területet. Évszázadokon át nyugaton a rómaiakkal, majd a bizánciakkal háborúztak, ám egy váratlan fordulattal a korábbi pásztortörzsek szövetsége, az arabok vetettek véget uralmuknak. A katonailag lenézett és primitívnek vélt törzseket az iszlám egyesítette: 634-ben kezdtek háborút a Szászánidák ellen, és a döntő ütközetre 637-ben, Kádiszija mellett került sor, a mai Bagdadtól délre. Az arabok a csatában győzelmet arattak, és megölték ellenfelük vezérét, Rusztámot is.

A mongolok elfoglalják Bagdadot (1258)
Mezopotámiát az arab hódítás után kezdték Irak néven emlegetni, és hamarosan a muszlim kalifátus székhelye lett. Az Abbászidák Bagdadot tették meg fővárosuknak, ám a 13. század közepén Hülegü kán vezetésével a mongolok jelentek meg a térségben, és 1258-ban megostromolták, majd elfoglalták Bagdadot. A város kifosztásakor 800 ezer lakost mészároltak le, a tudósok koponyájából piramist építettek, és megölték az utolsó bagdadi kalifát, al-Musztaszimot is. Irak törzsi viaskodások színtere lett, és elvesztette világpolitikai jelentőségét.

Szulejmán elfoglalja Bagdadot (1534)
Szulejmán apja, I. Szelim 1514-ben, a csaldrini csatában verte meg a szafavida seregeket, utat nyitva Irak felé. I. Nagy Szulejmán 1520-ban került trónra, és Nándorfehérvár elfoglalása, a mohácsi győzelem és Bécs sikertelen ostroma után Ázsia felé fordulva hadjáratot indított a perzsák ellen. 1534-ben foglalta el Bagdadot, és Irak nagy részét is meghódította. Az oszmánok a következő négy évszázadban csaknem zavartalanul uralkodtak a területen, Bagdad tartományi várossá süllyedt.

Kut al-Amara ostroma (1915)
Az első világháborúban a brit hadvezetés ismerte fel, hogy a törökökkel és németekkel szemben meg kell védeni a közel-keleti olajforrásokat. Kezdetben győzelmeket arattak, ezért a brit és indiai csapatokat Bagdad ellen küldték, bár azok létszáma és utánpótlása elégtelen volt. A britek 1915 novemberében érték el Ktésziphón romjait, Bagdadtól 30 kilométerre. Ott azzal szembesültek, hogy közel 18 ezer török katona ásta be magát a Tigris folyó partjain, és könnyen visszaverték a támadásaikat, így kénytelenek voltak Kut al-Amarához visszavonulni. A törökök őket üldözve 143 napig ostromolták a várost, és a britek végül megadták magukat. 10 ezer katona került hadifogságba, amit többségük nem élt túl. Bár a brit hadsereg 1916-ban elfoglalta Bagdadot, a korábbi vereség a gyarmati hadsereg egyik legnagyobb kudarca maradt.

A Szabadság hadművelet "győzelme" (2003)
Irak a második világháború vált függetlenné, ám a hatalmat hamarosan átvevő Szaddám Huszein előbb Irán ellen háborúzott, majd Kuvait megszállása miatt szinte mindent elvesztett a  nemzetközi koalíció támadása következtében. 2003-ban állítólagos tömegpusztító fegyverekre, és utólag nem létezőnek bizonyult hírszerzési forrásokra hivatkozva 300 ezer amerikai és brit katona érkezett a térségbe: április 9-én foglalták el Bagdadot, így Bush elnök május 1-jén dicsőséges győzelemről beszélhetett. Az azóta folyó küzdelemben elesettek száma már régen meghaladta a pár hetes háború áldozataiét, és bár az egykori diktátort elfogták és kivégezték, a merényleteknek és leszámolásoknak nincs vége.

1. A vízözöntől az elveszett légióig
2. A hódítások története