2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A megszállás jelképe az iraki történelem pusztulása

2007. október 5. 12:00

Rablók fosztogatják, háborús csapatmozgások pusztítják a 2000 éves sumér városokat és az ókori Mezopotámia felbecsülhetetlen kincseit.

Történelem nélkül maradhat a térség

Már az 1991-es Öböl-háború idején is fosztogatók özönlötték el a dél-iraki sivatagban fekvő városokat, ma viszont szinte az összes dél-iraki régészeti lelőhely a rablók kezében van. A régészek által összegyűjtött adatokból kiderül, hogy még azok a Szaddám Husszein alatt kiképzett segédmunkások is arra használják tudásukat, hogy arany és kincs után kutatva összetörjék az értékes edényeket, tartókat és más leleteket.

1991 után ugyanis a régészek felfogadták a korábbi fosztogatókat, és állami fizetést ígértek nekik. A rendszer működött is mindaddig, amíg a régészek ott voltak, de ez lett a későbbi pusztítás fő oka is. Az emberek most már pontosan tudják, mit kell keresniük, és hogyan kell kiásni a leleteket.

Joanne Farcsak libanoni régész decemberben közzétett értékelésében azt írja, hogy a fosztogatók nem kímélték az "ősi sumér városok egyetlen méterét sem. Az eladható tárgyak utáni fáradhatatlan keresésük közben módszeresen elpusztították az iraki civilizáció maradványait: ha megfelelően feltárták volnak, akkor ezek a mintegy 20 négyzetkilométernyi területen elterülő ősi városok új információkat nyújthattak volna az emberiség fejlődéséről. Az emberiség a háború sújtotta országban készpénzért gyorsan eladható ékírásos táblák, szobrok vagy ékszerek miatt elveszíti a múltját. Az emberiség a magángyűjtők kedvtelése miatt veszíti el a múltját, akik biztonságos és fényűző otthonaikból rendelik meg a kívánt darabot."

Az ország megszállása után eltűnt kincsek keresésében is résztvevő Farcsak úgy véli, hogy Irak hamarosan történelem nélkül marad. "10 ezer régészeti lelőhely van az országban. Csak Nászirija környékén 840 sumér lelőhely található, és közülük mindegyiket kifosztották. A fosztogatók mindent elpusztítanak, mert egészen leásnak az alapokig. Újdonság, hogy a rablók egyre szervezettebbé válnak, és egyre több pénzzel rendelkeznek. A katonai hadműveletek pedig örökre elpusztítják a lelőhelyeket. Ur öt évig amerikai katonai bázis volt, a falak beszakadtak a katonai járművek súlya alatt. Olyan, mintha a régészeti lelőhelyet állandóan földrengés rázná."

Az amerikai tisztek folyamatosan azt hangoztatták, hogy a Babilonnál épített hatalmas katonai bázis csupán a lelőhelyek védelmére szolgál, de Zainab Bahrani iraki régészprofesszor kételkedik az állítás igazában. "Babilon pusztulása hatalmas és jóvátehetetlen, és ha az amerikai erők meg akarták volna védelmezni, akkor sokkal hatékonyabb lett volna őröket állítani a város köré, semmint földig rombolni, és a régió legnagyobb katonai bázisát felállítani rajta."

A mai Irak ősi városai közül Ur a legjelentősebb az emberiség történelme szempontjából. Már az Ószövetség is említi, sokan úgy vélik, hogy Ábrahám is onnan származhatott. Az arab történészek és földrajztudósok műveiben Quamirnah, azaz a Hold Városa néven szerepel. Alapítása i.e. 4000-re tehető, lakói, a sumérek fektették le az öntözés, a mezőgazdaság és a fémmegmunkálás alapjait. 1500 évvel később Urban már írást használtak, pecsétfeliratokat és pecsétnyomókat készítettek. Az Urban épített királysírokban ékszereket, tőröket, aranyat, azurit hengerpecséteket és néha rabszolgákat találták.
A 2003-as légi csapások nem tettek kárt az építményekben, de "a megszállás a történelmi emlékek mérhetetlen pusztításához vezetett, ami messze túlmutat a bagdadi múzeumok és könyvtárak kifosztásán. 2003 áprilisa óta az amerikai és koalíciós haderő legalább hét régészeti lelőhelyet használt katonai bázisként, amelyek közül az egyik Szamarra történelmi központja volt, ahol 2006-ban bombatámadás érte a Naszr al-Din sah által épített Aszkari mecsetet."

Az iraki szakértők azzal érvelnek, hogy a történelmi örökségek katonai bázisként történő használata ellentétes az 1954-es Hágai Egyezménnyel és Jegyzőkönyvvel (1. fejezet, 5. cikk), amely a megszállásokról rendelkezik. Az Egyesült Államok ugyan nem írta alá a megállapodást, de az Irakba katonákat küldő Olaszország, Lengyelország, Ausztrália és Hollandia igen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár