Trianon örökségét hordozzák a Benes-dekrétumok
2007. október 8. 17:00
Szlovák és magyar előadók közreműködésével tartottak kétnapos tudományos konferenciát Salgótarjánban a második világháború utáni szlovák-magyar lakosságcseréről.
Korábban
A kutatónő szerint a nyugati nagyhatalmak által nem támogatott, 16 cikkelyből álló szlovák-magyar egyezmény értelmében Csehszlovákia megszerezte a magyarországi toborzás irányítási és végrehajtási jogát. A dokumentum azt is tartalmazta, hogy a kitelepítettek tulajdona a csehszlovák állam tulajdonába megy át, kártérítést a magyar áttelepítettek csak 50 hektárig igényelhetnek. 1946-ban a tulajdon megszerzéséről illetve megvédéséről folyt az egyezkedés a két ország között, majd 1947. április 11-én megindították Léva környékéről az első transzportokat.
Benes öröksége máig vitatott kérdés |
Gyurgyík László pozsonyi szociológus arról szólt, hogy a mai Szlovákia területén háromszor csökkent jelentősen a magyar lakosság aránya, az első illetve a második világháborút követő években, majd az 1990-es években. 2001-es adatokra hivatkozva közölte: a magyar szülők gyerekeinek 6,5, míg a vegyes házasságokból született gyerekeknek 80 százaléka választja a szlovák nemzetiséget.
Gulyás László szegedi történész azon meggyőződésének adott hangot, hogy a lakosságcsere előzménye még 1918-ra, 1920-ra tehető. Úgy fogalmazott: "Olyan csehszlovák-magyar határ születik meg Trianonban, amely többszázezer magyart tesz a csehszlovák államhoz, ennek következtében a konfliktust belekódolja a csehszlovák állam történetébe, és ez vezet 1938-hoz, ez vezet az 1945-47 közötti lakosságcseréhez, és véleményem szerint ez vezet a mai szlovák-magyar feszültséghez is."
A salgótarjáni tudományos konferenciát köszöntő Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, és Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy aktuálissá vált a kérdés, miután a szlovák parlament szeptember 20-án határozatban szentesítette a Benes-dekrétumokat. Eduard Benes 143 dekrétumot bocsátott ki, ezekből 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségre.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.