Nem készek a szlovákok a Benes-dekrétumok elengedésére

A konferenciának az ad különös jelentőséget, hogy 1947-ben kezdődött meg a felvidéki magyarság kitelepítése Eduard Benes dekrétumainak szellemében, annak érdekében, hogy megteremtsék az etnikailag tiszta cseh és szlovák államot. Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök 1945 májusa és 1945 októbere között 143 dekrétumot bocsátott ki, ezekből 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségre, de mások közvetve szintén kollektív bűnösként marasztalták el a háborús bűnösnek tartott két kisebbséget.

A Magyarországról Szlovákiába áttelepülő szlovákok holmiját szállító teherautók az érsekújvári állomáson, 1946

E dekrétumok teremtették meg a csehszlovákiai magyarok deportálásának jogi alapját, a kisebbségek vagyonának ellenséges vagyonként való elvételét, valamint a felvidéki magyarság megfosztását az állampolgári jogoktól. A Szovjetunió nyomására Magyarország 1946. február 27-én írta alá a lakosságcsere egyezményt. A kölcsönös lakosságcsere 1948 decemberével ért véget. A végleges adatok alapján 76616 szlovákiai magyar kényszerült elhagyni szülőföldjét, szemben a 60257 magyarországi szlovákkal, akik önként cseréltek hazát.

A Nógrád Megyei Levéltár és az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet által rendezett tudományos konferencián szó lesz a szlovák-magyar lakosságcsere nemzetközi hátteréről, különös tekintettel Eduard Benes második világháború alatti tevékenységére. Bemutatják, miként valósult meg a lakosságcsere Gútán, a Dél-Alföldön, Komárom-Esztergom vármegyében, és levetítik az Otthontalan emlékezet című filmet.

A Terror Házában Magyar sors Csehszlovákiában címmel rendeztek kiállítást és konferenciát. Elképzelhetetlen, hogy a szlovák társadalom jelenleg megbánást tanúsítson a magyarok iránt a hatvan évvel ezelőtt történtek miatt, a szlovákok még nem készek másként értelmezni a történelmet - mondta Stefan Sutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének vezetője a megbeszélésen.

A történész a konferencián azt mondta: a szlovák társadalom azért nem kész másként értelmezni a hatvan évvel ezelőtt Csehszlovákiában történteket, mert csak a legutóbb megjelent tankönyvek írnak arról, hogy a magyarokkal szemben erőszakos események történtek. Ha az emberek tájékozottabbak lesznek a történelemről, az a politikusok megnyilatkozásait is módosíthatja - fűzte hozzá. Amíg a történelemmel politikusok és nem történészek foglalkoznak, addig a megértés akadályba ütközik - mondta a szakértő.

Ugyanakkor a 20. század közepén történteket másként értékelik a történészek is: például a bécsi döntés utáni területátrendezést a szlovák történészek elcsatolásként, a magyarok a területek visszatéréseként nevezik - hangsúlyozta Stefan Sutaj. A történész az előadás után nyilatkozva a Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről azt mondta: a szlovák társadalom és politika - hasonlóan a magyarhoz - nem felkészült még az ilyen lépésekre. Az MTI kérdésére a szakember hangsúlyozta: ma már nem léteznek a Benes-dekrétumok, a jelenlegi szlovák jogrendben semmi nincs az akkori rendeletekből. A hatályos állampolgárságról szóló törvény nem is hivatkozik a dekrétumokra - tette hozzá.

Az elmúlt években végzett, Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szociológiai felmérés azt mutatatta, hogy a szlovák megkérdezettek jelentős része úgy gondolja: nem kell bocsánatot kérnie Szlovákiának a magyaroktól a dekrétumok miatt, a magyaroknak viszont bűnbánónak kellene lenniük a bécsi döntés miatti területmódosítások miatt. A magyar megkérdezettek pedig azt hangsúlyozták, hogy szlovákoknak bocsánatot kellene kérniük a Benes-dekrétumok miatt, a bécsi döntés pedig nem jelent semmit - tette hozzá a távirati iroda további kérdésére.

Helená Nosková, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa az MTI kérdésére a konferencián hangsúlyozta: a Benes-dekrétumokat az akkori kor történelmi viszonyait figyelembe véve kell értékelni, napjainkban ezek nem elfogadhatóak. A szakértő szerint előbb-utóbb valakinek bocsánatot kell kérnie a határozatok miatt, ez igaz a magyar-szlovák és a cseh-német viszonyra is - tette hozzá.

A konferencián Izsák Lajos, az ELTE Történeti Intézetének igazgatója elmondta az 1947 áprilisában kezdődött, három hónapon át tartó lakosságcsere alatt 73 ezer szlovák hagyta el Magyarországot, és Szlovákiából mintegy 90 ezer magyart űztek el, de a megtorlások elől már korábban is több tízezer magyar menekült el szülőföldjéről. A második világháború után ugyanis több mint húszezer magyart őriztek internáló táborokban Csehszlovákiában, nem voltak ritkák az egyéni és a tömeges kivégzések sem - tette hozzá.

Csehszlovákia 1992. december 31-én bekövetkező felbomlása után a két utódállam, Csehország és Szlovákia továbbra is elutasítja a jogfosztó rendeletek hatályon kívül helyezését és a meghurcoltak kárpótlását. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes dekrétumok érinthetetlenségét.