Megszépült a lillafüredi Herman Ottó Emlékház

2007. július 3. 08:00

Új állandó kiállítással nyitotta meg kapuit a felújított Herman Ottó Emlékház Miskolc-Lillafüreden; a Peleházként ismert épületet hétfőn adták át a látogatóknak.

Korábban

Megújulhat a lillafüredi függőkert

Megújul a görög királyi nyaraló

Megújult Huszt református temploma

Újabb sikeres műemlék-felújításokat díjaztak

Herman Ottó 1898-1903 között építtette Peleháznak nevezett lillafüredi nyaralóját, felesége - Borosnyay Kamilla - tervei alapján. Az idős tudós az 1900-as évek első évtizedében itt töltötte a nyarakat, és tudományos munkáinak jelentős részét is itt, illetve a közelben lévő Hámorban írta. Az épület egyébként 1951 óta a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van, az első kiállítás 1964-ben nyílt meg a Herman Ottó Emlékházzá alakított egykori villában.

Az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények szakmai megújítását támogató Alfa-program keretében valósult meg a ház rekonstrukciója. A tavaly kezdődött felújítási munkák során az emlékház teljes belső és részleges külső tatarozását is elvégezték. A kiállítóterek felújítása mellett a fűtési rendszert is korszerűsítették. Akadálymentesítő rámpa épült az épület hátsó traktusához, ahol kialakítottak egy látogatói vizesblokkot is. Az épület 1963. évi renoválása óta ilyen jelentőségű beruházás nem történt az emlékházban.

A megújult Peleházban elkészült az új állandó kiállítás is, korszerű és egységes installációval. Az új tárlat Herman Ottó széleskörű tudományos munkásságát, politikai és közéleti tevékenységét, az "utolsó polihisztor" magánéletét és annak lillafüredi vonatkozásait mutatja be. Az első teremben a dolgozószobát megjelenítő enteriőr mellett helyet kaptak a tudós személyes tárgyai, levelei, családi fotói. A második teremben tudományos munkásságáról kaphat képet a látogató, itt a természettudományok közül az ornitológia és a magyarországi pók-fauna kutatása került előtérbe.

A bükki barlangkutatás és az ősrégészet megindulása kapcsán külön rész foglalkozik Herman Ottó régészeti tevékenységével. A leghangsúlyosabb terület azonban a néprajz, amely az előző kiállításból méltatlanul kimaradt: a tudós halászattal kapcsolatos munkásságát egy halászeszközökből álló dioráma jeleníti meg.

A kiállítás újdonsága, hogy két érintőképernyős számítógép segítségével interaktív virtuális látogatásra is lehetőség nyílik: film, hangfelvétel, madárhangok, kvízjáték színesítik a tárgyi kollekciót. A tárlathoz többnyelvű fejhallgatós vezetőrendszer, illetve kiállításvezető katalógus is tartozik.

(Múlt-kor/MTI)