7 végzetes pillanat

Brit titkosszolgálati akció volt Raszputyin meggyilkolása

2007. június 21. 12:00

A hírhedt orosz misztikust, Grigorij Raszputyint egy brit titkosszolgálati akció keretében gyilkolták meg, amelynek keretében II. Miklóst hatalmától megfosztva egy anglofil, biszexuális uralkodót ültettek volna a trónra.

Raszputyin 1916-os halála óta áll az összeesküvés-elméletek hívőinek célkeresztjében, akik már sok furcsa teóriát kitaláltak azzal kapcsolatban, hogy miként halhatott meg a szerzetes.

Három évvel ezelőtt a Múlt-koron is beszámoltunk arról az elméletről, amelyet Richard Cullen, a Scotland Yard visszavonult nyomozója és Andrew Cook történész mutattak be. Szerintük Raszputyint egy brit tikosügynök, Oswald Rayner, a The Daily Telegraph későbbi finnországi tudósítója ölhette meg. Az elmélet szerint a brit kormány azért likvidáltatta a misztikust, mert egyrészt attól féltek, hogy ráveheti a cári családot egy orosz-német fegyverszünetre. Másrészt attól is tartottak, hogy Raszputyin tettei könnyen forradalomhoz vezethetnek, amely szintén Oroszország háborús kiesését okozhatja.

Alexander Lebegyev orosz forgatókönyvíró és amatőr történész azonban nem állt meg ezen a ponton, és továbbszőtte a történetet. Szerinte ugyanis a merényletért az akkori brit miniszterelnök, David Lloyd George volt a felelős, aki a Gallipolinál elszenvedett tragikus vereség után döntött a cár likvidálásáról. Mindez azonban igen ellentmondásos, mert Lebegyev szerint az ANZAC támadása valójában nem a törökök, hanem az oroszok meggyengítésére, a Fekete-tenger orosz uralmának és a Balkánon betöltött szerepének felszámolására szolgált. Miután a hadjárat kudarcba fulladt, Lloyd George attól tartott, hogy a konfliktusban az oroszok csak megerősödhetnek, és hamarosan a török területeket is elfoglalhatják.

Kortárs párhuzam:
Litvinyenko a kórházban

Ismerve II. Miklós egyre növekvő népszerűtlenségét, a miniszterelnök úgy döntött, hogy a cár helyére Dimitrij nagyherceget ültetik, aki angolbarátsága miatt jobban figyelt volna a gyarmatbirodalom kéréseire. Ezen a ponton jött Raszputyin a képbe, hiszen a család ekkorra már egyértelműen az ő befolyása alatt állt.

Brit utasításra Dimitrij homoszexuális szeretője, Félix Juszupov herceg ekkor otthonába csalta Raszputyint, hogy meggyőzze arról: Alexandra és férje egyszerűen mondjanak le. A szerzetes ekkor még a kínzás ellenére is ellenállt, így a B terv lépett életbe. A britek ugyanis úgy gondolkodtak, hogy Raszputyin meggyilkolásával a cári család annyira meggyengülne, hogy könnyen lemondathatnák őket. Rayner akciója sikeres volt, ám a család mégsem mondott le.

A történet egy kicsit nyakatekertnek tűnik, de sokak szerint a nézők kedvelni fogják. Az orosz köztudatban ugyanis a mai napig igen élénken él annak emléke, hogy a britek mindig is politikai befolyást akartak szerezni az országban. A játszma pedig ma is folyik - emeli ki a Daily Telegraph, elég csak Litvinyenko mérgezési ügyére, és a Putyin elől Angliába menekült orosz milliárdosokra gondolni. A jelenleg cím nélküli könyv és tavasszal leforgatott film ezért igen komoly támogatást kapott az államtól és az ortodox egyháztól is, illetve II. Alekszej pátriárka engedélyt adott arra is, hogy egyik papja, Ivan Oklobisztin játssza el Raszputyint.

A propagandisztikus, nagyhatalmi függetlenséget hangsúlyozó film jövőre lesz látható a mozikban.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!