Brit titkosszolgálati akció volt Raszputyin meggyilkolása
2007. június 21. 12:00
A hírhedt orosz misztikust, Grigorij Raszputyint egy brit titkosszolgálati akció keretében gyilkolták meg, amelynek keretében II. Miklóst hatalmától megfosztva egy anglofil, biszexuális uralkodót ültettek volna a trónra.
Korábban
Három évvel ezelőtt a Múlt-koron is beszámoltunk arról az elméletről, amelyet Richard Cullen, a Scotland Yard visszavonult nyomozója és Andrew Cook történész mutattak be. Szerintük Raszputyint egy brit tikosügynök, Oswald Rayner, a The Daily Telegraph későbbi finnországi tudósítója ölhette meg. Az elmélet szerint a brit kormány azért likvidáltatta a misztikust, mert egyrészt attól féltek, hogy ráveheti a cári családot egy orosz-német fegyverszünetre. Másrészt attól is tartottak, hogy Raszputyin tettei könnyen forradalomhoz vezethetnek, amely szintén Oroszország háborús kiesését okozhatja.
Alexander Lebegyev orosz forgatókönyvíró és amatőr történész azonban nem állt meg ezen a ponton, és továbbszőtte a történetet. Szerinte ugyanis a merényletért az akkori brit miniszterelnök, David Lloyd George volt a felelős, aki a Gallipolinál elszenvedett tragikus vereség után döntött a cár likvidálásáról. Mindez azonban igen ellentmondásos, mert Lebegyev szerint az ANZAC támadása valójában nem a törökök, hanem az oroszok meggyengítésére, a Fekete-tenger orosz uralmának és a Balkánon betöltött szerepének felszámolására szolgált. Miután a hadjárat kudarcba fulladt, Lloyd George attól tartott, hogy a konfliktusban az oroszok csak megerősödhetnek, és hamarosan a török területeket is elfoglalhatják.
Kortárs párhuzam: |
Brit utasításra Dimitrij homoszexuális szeretője, Félix Juszupov herceg ekkor otthonába csalta Raszputyint, hogy meggyőzze arról: Alexandra és férje egyszerűen mondjanak le. A szerzetes ekkor még a kínzás ellenére is ellenállt, így a B terv lépett életbe. A britek ugyanis úgy gondolkodtak, hogy Raszputyin meggyilkolásával a cári család annyira meggyengülne, hogy könnyen lemondathatnák őket. Rayner akciója sikeres volt, ám a család mégsem mondott le.
A történet egy kicsit nyakatekertnek tűnik, de sokak szerint a nézők kedvelni fogják. Az orosz köztudatban ugyanis a mai napig igen élénken él annak emléke, hogy a britek mindig is politikai befolyást akartak szerezni az országban. A játszma pedig ma is folyik - emeli ki a Daily Telegraph, elég csak Litvinyenko mérgezési ügyére, és a Putyin elől Angliába menekült orosz milliárdosokra gondolni. A jelenleg cím nélküli könyv és tavasszal leforgatott film ezért igen komoly támogatást kapott az államtól és az ortodox egyháztól is, illetve II. Alekszej pátriárka engedélyt adott arra is, hogy egyik papja, Ivan Oklobisztin játssza el Raszputyint.
A propagandisztikus, nagyhatalmi függetlenséget hangsúlyozó film jövőre lesz látható a mozikban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez
- Egy hónapot késett a németek Moszkva elleni támadása
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai
- A felekezetek területi elkülönülését alapozta meg az augsburgi vallásbéke
- Az első világháború valódi arcát mutatta meg regényeiben Erich Maria Remarque
- A részecskekutatás egyik alapeszközét alkotta meg tanítványával Hans Geiger
- Az egész világot meglepte a Lengyelország felosztását eredményező Molotov–Ribbentrop-paktum
- Magánhírszolgálat létrehozásával igyekezték növelni üzleti előnyüket a Fuggerek
- Taktikai hibát követhettek el a németek az angliai csata során
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.