Életre keltik a közel-kelet leghíresebb hadiútját
2007. június 1. 13:00
Korábban
Pálmafák városa a Nílus-delta keleti kapujában
Az észak-sínai kormányzóság fővárosát a történészek gyakran nevezik a Nílus-delta felé vezető út keleti kapujának. Mozgalmas történelme számos katonai összecsapásról tanúskodik a fáraók korától egészen az 1970-es évekig. A város kereskedelmi és katonai jelentősége miatt Al-Arishból indult ki a híres Hórusz-hadiút, amely az ókori egyiptomi időktől egészen az ottomán korszakig fontos szerepet játszott. A vidék természeti kincsei szintén sok külföldit vonzottak ide a korai és az újabb korokban egyaránt.
A babiloniak nem tudták elfoglalni Egyiptomot, de a perzsák, miután megalapították birodalmukat, és meghódították Szíriát és Irakot, II. Kambüszész vezetésével legyőzték az egyiptomiakat. A harcok ekkor Al-Arish környékén folytak. I.e. 332-ben Nagy Sándor sikeres hadjáratot folytatott a perzsák ellen, majd Tel-Al-Farama (akkoriban Peluszion) felől Egyiptom földjére lépett, és elérte Kairót és Alexandriát. A Ptolemaiosz-korban Al-Arish a birodalom előretolt bástyája volt.
Békeidőben a város fontos kereskedelmi központ volt, a görög-római időkben pedig Alexandria után a második legforgalmasabb kikötővel rendelkezett. A Földközi-tenger keleti térségéből érkező hajók, valamint a Szíriából és Palesztinából jövő karavánok bort, olajat és mézet szállítottak a városba, ahonnan az árukat a Níluson és szárazföldi utakon vitték tovább Egyiptomba, ill. a Vörös-tengerhez.
1799 februárjában Napóleon francia csapatai foglalták el a várost. 1956-ban izraeli fennhatóság alá került, 1967-ben pedig a hatnapos háború során Izrael teljesen elfoglalta a Sínai-félszigetet, majd biztonsági okokra hivatkozva lerombolták az Al-Arishból a Szuezi-csatornához vezető vasútvonalat. 1979-ben az Izraellel kötött békeszerződés után a város visszakerült Egyiptomhoz.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 12. A középkor és a kora újkor kultúrája (művelődés és írásbeliség a középkorban, romanika, gótika, reneszánsz, barokk)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/773.jpg)
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap