Brezsnyev provokálhatta ki a hatnapos háborút

A hatnapos háború idején csörrent meg először a forródrót a Kreml és a Fehér Ház között

Az volt ugyanis a szovjetek elképzelése, hogy belerángatják Izraelt egy háborúba, úgy intézve a dolgot, hogy a zsidó állam mérje az első csapást valamelyik arab szomszédjára, s ezáltal ő tűnjék agresszornak. Egy egyiptomi-szovjet válaszcsapás ürügyén ugyanis emiatt lebombázták volna az izraeli atomprogram szívének számító dimónai atomlétesítményt.

Tengerről indítható szovjet atomrakéták is készenlétben álltak arra az esetre, ha Izraelnek már lenne készen atomrakétája, és bevetné a háborúban - állítja a Gideon Remez-Izabella Ginor szerzőpáros. Mint írják, az hiúsította meg a szovjet elképzelést, hogy az izraeli hadsereg gyors sikereket aratott a háború kezdetén.

A könyv kiadását a hatnapos háború kitörésének negyvenéves évfordulójához időzítik. A Jerusalem Post című izraeli napilap előzetes ismertetéséből az is kiderül, hogy az izraeli szerzőpáros teóriája homlokegyenest ellentétes mindazzal, ami a történészek körében elfogadott a hatnapos háborúval kapcsolatban.

A szerzők dokumentumokra és az akkori események magas rangú részvevőire hivatkoznak könyvükben, köztük Vaszilij Resetnyikov tábornokra, a szovjet hadászati bombázók flottájának parancsnokára és Oleg Grinyevszkij moszkvai külügyi tisztségviselőre.

Az 1967. június 5-én kitört hatnapos háborúban az izraeli hadsereg fölényes győzelmet aratott az egyiptomi, a jordániai és a szíriai haderő fölött. A harci cselekmények az izraeli légierőnek egy egyiptomi légitámaszpont ellen intézett támadásával kezdődtek. Izraeli részről megelőző csapásként tüntették fel az akciót.

(Múlt-kor/MTI)