Balassi meghódítja Oroszországot

A Balassi-estet, amelyen jeles orosz műfordítók mutatták be, Csörsz Rumen-István pedig lantkísérettel adta elő a költeményeket a mintegy kétszáz fős hallgatóságnak, József Attila mellszobrának megkoszorúzása előzte meg az orosz Idegennyelvi Könyvtárban a Költészet Napja előestéjén, míg szerdán nemzetközi tudományos tanácskozás követte Balassiról és a reneszánszról a moszkvai magyar kulturális központban.

Horváth szerint a legrangosabb orosz irodalmi sorozatban megjelent kötetet elsősorban Jurij Guszevnek köszönhetjük, aki elejétől végéig, évtizedeken át dolgozott rajta, készítette a nyersfordításokat, néhány verset át is ültetett, lefordította Horváth és Klaniczay Tibor tanulmányait, és megírta Balassi életrajzát is. Maga Guszev a kötet motorjának mégis a harmadik összeállítót, a már elhunyt Nyikolaj Balasov akadémikust nevezte, akinek rendkívül széles látóköre Cervantestől egészen Balassiig terjedt.

"Mindig az volt a benyomásom, hogy Oroszország a végtelen elmaradottság mellett a végtelen kulturáltság, az elképesztően felkészült tudósok hazája" - jegyezte meg Horváth, "igazi első osztályú kiadványként" ünnepelve az orosz Balassi-kötetet. A szerdai konferencián a reneszánsz irodalom kiadásával foglalkoztak, majd a műfordítók eszmecseréje következett. Ezen például az olasz Armando Nuzzo tépelődött a Balassi-versek fordításán Guszevvel és másokkal. Nuzzo - aki szerint az olasz szellemhez Balassi áll legközelebb a magyar költők közül, s a maga részéről Petrarca követői közé sorolja őt - Rómában publikálta a Júlia-verseket, majd egy bőséges válogatást is.

Balassi neve egyáltalán nem ismeretlen az orosz kulturális körökben: a nemrég hazakerült sárospataki könyvgyűjtemény kapcsán is sok kutató találkozott életművével ("füveskönyve" egyike volt a Putyin elnök által 2006. tavaszán visszaadott felbecsülhetetlen értékű köteteknek). A református egyház és a magyar kultúra e kincseinek hazakerülését nagymértékben elősegítette a Rudomino Könyvtár főigazgatója, Jekatyerina Genyijeva, akinek kezdeményezésére a "Sárospatak-folyamat" immár modellértékű európai-orosz kulturális kooperációvá bővül. Ennek jegyében kerül sor Balassi-estre 2007. április 12-én a Nyizsnyij Novgorodi Területi Könyvtárban is, ahol közel négy évtizeden keresztül a sárospataki könyveket őrizték.

(Múlt-kor/MTI)