Népirtáshoz vezetett a bosnyák-szerb konfliktus

Az ENSZ tehetetlenül figyelte Srebrenicát

A háború legvéresebb fejezetét 1995 nyarán, alig három hónappal a végső békekötés előtt írták meg. Szerb csapatok 1995 júliusában körülzárták az ENSZ-védelem alatt álló enklávét, Srebrenicát, s lemészárolták azokat a 12 és 80 év közötti bosnyák férfiakat, akiknek nem sikerült eljutniuk a potocari menekülttáborba. A srebrenicai mészárlásnak több mint nyolcezer áldozata volt, azonosításuk a mai napig folyik. A Srebrenicában szolgálatot teljesítő holland ENSZ-katonák tehetetlensége megdöbbentette a nemzetközi közösséget, a 450 fős holland békefenntartó egység nem volt megfelelően felszerelve, nem voltak nehézfegyvereik, kevés volt az üzemanyaguk, s ami még lényegesebb: nem volt egyértelmű felhatalmazásuk a mészárlás megakadályozására

Békekötés Daytonban

A harcokban a legfrissebb kutatások szerint mintegy 102 ezren vesztették életüket, ebből 55 ezren voltak civilek, 47 ezren pedig katonák. Az elhunyt civilek közül 16 700 szerb halott volt, 38 ezer volt a horvát és a bosnyák halottak száma. A katonák közül a bosnyák hadsereg szenvedte el a legnagyobb veszteségeket, a 14 ezer szerb, és 6000 horvát katona mellett 28 ezer bosnyák katona vesztette életét.

A háborúzó felek végül 1995 novemberében az egyesült államokbeli Daytonban kötöttek békét, Franjo Tudjman horvát, Milosevic szerb és Alija Izetbegovic boszniai elnök Richard Holbrooke amerikai közvetítő védnöksége alatt közel két heti tárgyalást követően egyezett meg. A 11 cikkelyből álló békemegállapodást ünnepélyes keretek között decemberben Párizsban írták alá, a szerződést a világ nagyhatalmainak vezetői is ellátták kézjegyükkel.

A daytoni megállapodás értelmében Bosznia és Hercegovina föderatív állammá alakult: a bosnyák-horvát föderáció az ország 51 százalékát foglalta el, míg a Republika Srpska a föderáció 49 százalékán alakult meg. Az 1995 óta eltelt tíz évben több módosítást is végrehajtottak a megállapodásban, tizenegy év távlatából azonban több politikus további változásokat szeretne, hogy az ország gyorsabban tudjon haladni az euroatlanti integráció felé vezető úton.

A háborút követően Hágában megkezdte működését az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék, amely eddig több tucat ügyben hozott ítéletet. Az elítéltek között van a 46 évi elzárással sújtott Radislav Krstic, a boszniai szerbek hadseregének egykori tábornoka. A vádlottak között horvát és bosnyák katonai vezetők, illetve félkatonai szervezetek vezetői is vannak. Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot (a boszniai szerbek katonai, illetve politikai vezetőjét) a mai napig nem sikerült kézre keríteni, a két vezető hollétéről csak pletykák terjednek időről időre.

A háború vége óta eltelt több mint 11 év alatt a háborúzó balkáni államok mind jelentős politikai változáson mentek keresztül, a daytoni megállapodást kézjegyükkel ellátó politikusok sem élnek már: Franjo Tudjman 1999-ben, Alija Izetbegovic 2003-ban halt meg. A hágai törvényszék előtt felelősségre vont Slobodan Milosevic 2006 márciusában halt meg Hollandiában. Ügyében halála miatt nem született ítélet.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)

1. Megoldatlan történelmi problémák
2. A kantonizálásától az etnikai tisztogatásokig
3. Az ENSZ tehetetlenül figyelte Srebrenicát