A vörösterror 133 napja

Kollektív kivándorlásra készülnek a srebrenicai bosnyákok

2007. március 7. 17:00

Kollektív kivándorlásra készülnek az őket ért hátrányos megkülönböztetés miatt a kelet-boszniai Srebrenicában élő muzulmánok - adta hírül a szarajevói média.

`Évek óta fenyegetettségnek és elnyomásnak vagyunk kitéve. Ugyanazok a rendőrök hallgatnak ki bennünket, akik szerepelnek a srebrenicai vérengzés elkövetőinek listáján` - nyilatkozott Ramo Datbasic, Srebrenica polgármester-helyettese a Dnevni avaz című szarajevói lapnak.

Forrás. EPA

Még mindig kerülnek elő tömegsírok

A kivándorlást állítólag március 14-én kezdik majd meg, ám egyelőre nem ismeretes, hogy hány ember kívánja elhagyni a várost, ahol a boszniai háború végén, 1995 júliusában a szerbek mintegy nyolcezer bosnyák fiút és férfit végeztek ki, amit idén február végén a hágai Nemzetközi Bíróság népirtásnak minősített. Arról sem szólnak a hírek, hogy melyik országba akarnának távozni.

Előzőleg hétfőn a srebrenicai bosnyákok egy csoportja a szarajevói kormányhoz, az ENSZ-hez és az Európai Unióhoz intézett levelében az alkotmány módosítását kérte az ország etnikai megosztottságának felszámolása érdekében. A levélben a bosnyákok kijelentették, hogy nem hajlandóak olyan országrészben élni, ahol népirtást követtek el. Azzal fenyegetőztek, hogy a boszniai kormány szarajevói székháza előtt fognak letáborozni.

Forrás: EPA

Emlékezés a népirtásra, Hollandia - 2006

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke a maga részéről a srebrenicai térség gazdasági újjáélesztésére tett ígéretet, és maradásra hívta fel a bosnyákokat. A kormányfő szerint a bosnyákokat nem éri hátrányos megkülönböztetés Srebrenicában, csupán a szarajevói politikusok heccelték fel a kivándorlásra készülő embereket.

A népirtást túlélő helybeli muzulmánok közül több százan később visszatértek a daytoni egyezményben a boszniai Szerb Köztársasághoz csatolt városba. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy az élet számukra nehéz és megalázó szülővárosukban, ahol továbbra is ott élnek a vérengzés elkövetői, s nap mint nap kénytelenek találkozni velük az utcán. Bosznia-Hercegovina másik részében, a Bosnyák-Horvát Föderációban viszont a szerbek panaszkodnak az őket érő megkülönböztetés miatt. Mitar Mihajlovic vezető szerb politikus kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy az északi Tuzla városban a bosnyák hatóságok elviselhetetlenné teszik a szerbek életét. A 82 ezer szerb lakosból a boszniai háború után mindössze hétezer szerb tért vissza a városba, ahol nem kapnak állást, és sértegetik őket nemzetiségük miatt.

(Múlt-kor/MTI)

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!