Az ipari forradalmat is a sakkozógép feltalálója indította el

Médiaművészeti installációk

`A mai korba próbáltuk beemelni Kempelen alakját interaktív művekkel, illetve eredeti, történeti tárgyakkal` - hangsúlyozta Mélyi József, a kiállítás kurátora, a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón pénteken. Mint mondta, a tárlat széleskörű együttműködésben jött létre. Ennek `tengelyét` a németországi szövetségi kulturális alapítvány Bipolar projektje és a németországi magyar kulturális évad, az Ungarische Akzent közötti kooperáció alkotta, amelynek keretében júniusban a kiállítást Karlsruhéban is bemutatják.

Ismertetése szerint a szervezők szorosan együttműködtek a bécsi Kempelen Archívummal, számos múzeum adta kölcsön féltve őrzött kincseit, így Münchenből érkezett az eredeti beszélőgép, amely a tárlat legértékesebb darabja. Mélyi József érdekességként említette, hogy az Orvostörténeti Múzeum kölcsönadott két, 18. századi viaszmodellt - a tüdő és gége makettje II. József rendelésére készült.

"A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi adatbázisokban Kempelenre vonatkozó információt kutatott. Sok olyan, 18-19. században bejegyzett szabadalomra bukkantak, amelyek a polihisztort említik, ezzel is bizonyítva, hogy Kempelen gondolatai milyen fontosak voltak az utókor számára is" - mondta. Mélyi József tájékoztatása szerint a kiállítás önkéntes segítői között volt Kempelen Ákos informatikus, a legfiatalabb Kempelen-leszármazott is.

A kiállításon Kempelen Farkas (1734-1804) mint tudós, mérnök, művész, mutatványos, hivatalnok és magánember jelenik meg. A látogatók képet kapnak a kor Habsburg Birodalmáról, betekintést nyernek Magyarország és Közép-Európa művelődéstörténetébe, megismerhetik a korszak tudományos életét. A tárlaton felvonultatják azokat a médiaművészeti alkotásokat is, amelyeket gondolatai ihlettek meg.

"Ezek egy része kifejezetten a kiállításra készült" - mondta a kurátor, megemlítve, hogy Csörgő Attila kockadobáló gépe nem készült el a megnyitóra. Szavai szerint "egy hihetetlenül bonyolult szerkezetről" van szó, amelyet a szervezők reményei szerint, ha némi késéssel is, de bemutatnak a tárlaton. 

Az 1769-ben, Kempelen által megépített sakkautomata körbeutazta Európát és Amerikát,  játékával mindenütt elkápráztatva az érdeklődőket. A gépezet olyan hírességek ellen játszott, mint Napóleon vagy Benjamin Franklin, titkáról pedig többek között Edgar Allan Poe is értekezett. 1854-ben a philadelphiai Kínai Múzeumban kitört tűzvészben a sakkozógép megsemmisült.

A Kempelen - Ember a gépben című tárlatot május 28-ig tekinthetik meg a látogatók a Műcsarnokban.

1. Médiaművészeti installációk
2. Bűvész rekonstruálta a Törököt