2022. ősz különszám: Lenyűgöző történeteink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elhúzódhat a náci iratok átadása

2007. március 9. 11:45

A tavalyi év egyik legnagyobb szenzációja volt az a bejelentés Németországban, hogy több millió oldalnyi, eddig kutathatatlan iratanyagot tesznek nyilvánossá.

Vöröskereszt eltűnt embereket nyilvántartó szervezetének (ITS) irattára egy tavalyi törvény értelmében nyitja meg kapuit hamarosan a kutatók előtt. Az archívum igazgatója szerint a munkálatok a levéltárban jelenleg a vártnál is gyorsabban haladnak, így lehetséges, hogy a hatalmas anyag akár egy évnél hamarabb is kutathatóvá válhat.

A 60 éven keresztül zárt gyűjtemény sorsa azonban még ma sem tisztázott: a teljes hozzáféréshez a levéltárat működtető 11 tagállamot tömörítő szervezet minden egyes tagjának el kell fogadnia a korlátozásokat feloldó javaslatot. A szervezet tagállamai a héten éppen ezért Hágában ennek lehetőségeiről és a folyamat esetleges felgyorsításáról tanácskoztak. A bizottság általában évente egyszer ülésezik, ám a mostani találkozót több tagállam is kérvényezte, hogy azzal is megsürgessék a jogalkotásban lemaradó országokat.



A szervezet vezetője, Reto Meister elmondása szerint az ülésen határozat született arról, hogy az első adag dokumentumot (bebörtönzési feljegyzések, halállisták, táborregiszterek és transzportlisták) digitalizálják, és nyáron átszállítják a holokauszt intézetekbe. Meister szerint az 50 millió oldalnyi, 25 folyókilométernyi irat 95 százaléka az év végére digitalizálva átadásra kerülhet. Szerinte erre azért kerülhet sor ilyen gyorsan, mert a vártnál több forrást áll rendelkezésükre. A szervezet mostani találkozóján arról is döntést hoznak, hogy a digitális másolatokat az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum (U.S. Holocaust Memorial Museum) és az izraeli Jad Vashem Központ is megkapja majd.

Az amerikai illetékesek az Associated Pressnek elmondták, hogy az ITS legtöbb tagállama két hónapon belül végez az előkészületekkel, ám az 1955-ös kutatási egyezmény korlátozásainak feloldását mind a 11 államnak ratifikálnia kell. Közülük eddig csak az Egyesült Államok, Izrael és Lengyelország döntött a korlátozások feloldásáról, ám a remények szerint májusig Németország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia és Görögország is ratifikálja azt. A francia döntést az áprilisi elnökválasztás utánra halasztották, a legnagyobb aggodalmakra pedig az adhat okot, hogy Belgium és Olaszország egyelőre nem döntött az indítványról, pedig az ő esetükben parlamenti jóváhagyásra is szükség lehet majd. Az igazgató szerint a szervezet következő, májusi ülése előtt ezért semmiképp sem várható végleges döntés.

Az egyik kevéssé ismert terület lehet a Harmadik Birodalom végóráinak kegyetlensége, amellyel eddig a rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt nagyon kevesen foglalkoztak. Kevesek számára ismert ugyanis, hogy a nácik még bukásuk pillanatában is logisztikai kérdésekkel foglalkoztak - állítják azAssociated Pressnek adott engedély birtokában az iratanyagokba bepillantó történészek, akik olyan dokumentumokra bukkantak, amikből kiderül: az utolsó hetekben a haláltáborokban lévő százezreket halálmenetekben irányították az ország szívébe. A Bad Arolsen-i dokumentumok egy részéről készített mikrofilmek alapján a Jad Vashem Intézet kutatói már korábban is azt állították, hogy a halálmenetek okozta kínok, éhezés, betegségek miatt 200-250 ezer fogoly halt meg 1945. május 8-ig. A most felszabaduló irategyüttesek azonban félelmetes világot festenek a kutatók elé, ahol a legyengült, összezavarodott SS, a foglyok masírozó, vagy vonatra rakodott tömegeinek képe rajzolódik ki. Szintén a dokumentumokból ismerhetjük meg a megdöbbent vidéki németek reakcióit is, akik ekkor találkoztak első ízben a nácik valódi kegyetlenségével.

A történészek szerint a halálmenetek dokumentumai szinte teljesen érintetlenek, és azokból végigkövethető mind a 74 menet részletes útvonala. A szakembereket a dokumentumok tanulmányozása után az lepte meg a leginkább, hogy az iratok között több száz, 16 pontból álló kérdőív is található, amelyekben a szövetségesek a német városok polgármestereit és elöljáróit faggatták arról, városukon áthaladt-e hasonló halálmenet. Amíg a halálmenet megttörténte civil vallomásokkal nem igazolódott, addig az elöljárók legtöbbje azt állította, hogy soha semmi ilyesmi nem történt. Az egyik feljegyzésnek magyar résztvevői is voltak: 1945. januárjától kezdve 3000 magyar, francia, lengyel és német zsidót gyalogoltattak 500 kilométeren keresztül Birkenauból 20 városon át a cseh Geppersdorfig. A dokumentumokból kiderül, hogy a tábortól 55 kilométerre 300-40 foglyot valószínűleg kivégeztek, és így folytatták az utat - három hónap múlva csak 280-an érték el a célt.
A Bad Arolsen-i levéltárban a náci koncentrációs táborok szövetségesek által megszerezett iratanyagok, különböző háborús nyilvántartások és a Harmadik Birodalom népirtásait dokumentáló feljegyzések, összeírások találhatók. A levéltár 17,5 millió olyan nevet őriz, akiket a náci gépezet megkínzott, kényszermunkára kényszerített, vagy kivégzett. 2006-ban 60 év óta először engedték meg a kutatóknak, hogy a rendelkezésre álló 50 millió oldalt átnézhessék - ezt eddig csak eltűnt személyek keresésére, és családegyesítésekre, illetve kompenzációs igazolások kiadására engedélyezték.

Az elmúlt 60 évben a levéltár 11 millió hasonló megkeresést kapott, ám a túlélők sokszor panaszkodtak az ügyintézés lassúságára és az általuk kapott információ minőségére. Meister szerint az év végére az összes folyamatban lévő megkeresést teljesítik majd. A holokauszt-kutatók évek óta szeretnének betekinteni az aktákba, a túlélők szervezetei pedig azt remélik, hogy végre több millió ember életének utolsó napjaira derülhet fény.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár