2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megbékélnek egymással a németek és a zsidók

2007. február 14. 10:15

A múlt megítélésében egyre közelebb kerülnek egymáshoz a németek és a zsidók - erre a következtetésre jutott a Bertelsmann Alapítvány.

Az alapítvány illetékesei elmondták: a tanulmány célja az volt, hogy vizsgálják a német-zsidó viszony alakulását. Ebből a célból a felmérés során németeket, izraelieket, továbbá Egyesült Államokban élő zsidókat kérdeztek meg. A konzervatív alapítvány nyilvánosságra hozott elemzésében egyebek között arra világított rá: minden tíz izraeli közül csaknem kilenc a németekkel való megbékélés mellett van, mindössze kilenc százalékuk utasítja el ezt határozottan. Az alapítvány által megkérdezett németek közül minden második vallja azt, hogy a német nép különleges felelősséggel tartozik a zsidókkal szemben.

A tanulmány ennek kapcsán ellentmond annak az elmúlt időszakban még gyakran hangoztatott nézetnek, hogy a közel-keleti konfliktusban Németország inkább az arabok pártján áll. Kitűnt ugyanis, hogy a megkérdezettek huszonnyolc százaléka inkább Izrael politikáját támogatja, tizennégy százalékuk a palesztinokkal rokonszenvezik, míg huszonhat százalék egyik fél mellett sem foglalt állást.

Forrás: EPA
Mindennek ellenére a Bertelsmann szakértői néhány megfontolandó következtetésre is felhívták a figyelmet. Így mindenekelőtt arra, hogy a németek mintegy negyven százaléka azon a véleményen van: a nemzetiszocializmusnak pozitív és negatív oldalai egyaránt voltak. Elsősorban az idősebb generáció és az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők álltak ki a náci rezsim "pozitívumai" mellett. Mindent összevetve azonban a megkérdezettek ötvenöt százaléka vallotta azt, hogy a nemzetiszocializmusnak "csak rossz", vagy "többségében rossz" oldalai voltak.

Az általuk ismertetett végeredmény: a németek többsége - mintegy ötvenhat százaléka - nem antiszemita. Ennek ellenére minden hetedik megkérdezett - azaz mintegy tizenöt százalék - egy vagy inkább több kérdésben zsidóellenes. Így például minden harmadik német vallotta azt a nézetet, hogy "a zsidók túl nagy befolyással rendelkeznek a világban". Ugyanakkor jelentősen emelkedett azoknak a száma, akik elutasítják ezt az állítást.

Végezetül a tanulmányból kitűnt az is: a megkérdezettek többsége - ötvennyolc százaléka - vélekedett úgy, hogy hatvankét évvel a második világháború befejeződése után le kell zárni a múltat, s - mint hangoztatta - kevesebbet kellene beszélni a zsidóüldözésről.

Sokak számára a meglepetés erejével hatott, hogy híresztelések és féligazságok, képzelődés, megparancsolt, vagy önkéntes kommunikációkorlátozás, tudni nem akarás és a felfogásra való képtelenség jellemzte a németek tájékozottságát a holokauszt idején. Korántsem világos, hogy rendelkeztek-e valós ismeretekkel a haláltáborokról.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár