Fürdőruhában toborozták az első női rendőröket

A múzeum ismertetése szerint az intézmény fotóarchívuma - több ezer fénykép - hosszú ideig raktárakban, dobozokba ömlesztve várt sorára. A rendezésben, katalogizálásban a Nemzeti Kulturális Alap nyújtott segítséget a múzeumnak - teszik hozzá. Így nyílt mód annak a hatvan fényképnek a kiállítására, amelyek most a Rendőrség-történeti Múzeumban kerülnek a falra, bemutatva az állami rendőrség 125 éves történetét. A kiállítás anyagának összeállításában a budapesti és vidéki múzeumok is segítséget nyújtottak.

A rendőrség bevonulása a Parlamentbe, 1920

A Rendőrség-történeti Múzeum fényképei között a legrégebbi képek az 1880-as években készült "rabosító" fotók, amelyek fényképészmester műtermében készültek a vizitkártyák mintájára. Hátoldalukon az elfogott gyanúsított neve és "foglalkozása" olvasható. Ilyen például 1890-ből Galambos József zsebtolvaj, a Hatos gúnynevű rablógyilkos és1887-ből Ullman Adolf utazó zsebtolvaj fotója, amit szintén kiállítanak. A rablógyilkosok mellett vannak képek pénzhamisítókról, szélhámosokról, csalókról és sikkasztókról is. Akiket felakasztottak, azoknak fényképére valaki nagy zöld keresztet rajzolt.

Kiállítják a legrégebbi "bűnügyi helyszínről" készült képet is, amit Teleki László gróf öngyilkosságáról készített Mayer György 1861-ben. A felvételt a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárától kapta kölcsön a múzeum.  Érdekes dokumentumok kerültek elő a századforduló idejéből is: egy album az akasztás technikáját mutatja be több fényképpel illusztrálva. Így lehetnek tanúi a kiállításra látogatók Kármán Mátyás utolsó perceinek, akit 1903. július 31-én akasztottak fel a gyűjtőfogházban.

Biciklivel bővítik a rendőrség felszereltségét, 1960

Emellett kiállítják például az első női rendőrök sorozásán készült képeket, amikor a jelentkezőknek fürdőruhában kellett megjelenniük a szigorú, férfiakból álló felvételi bizottság előtt. A gondos mustrálók még a jelentkezők sarkát is megszemlélték, mielőtt kimondták a végső határozatot.

A múzeumnak jelentős a filmarchívuma is: a korábbi BM Filmstúdió által készített csaknem 400 film celluloid kópiája van a birtokában, amelyek digitalizálása szintén az NKA segítségével kezdődhetett meg. Jelenleg már több mint 70 órányi, egykor szigorúan titkos, "különösen fontos" film áll digitális formában a kutatók rendelkezésére. Ebből egyébként a múzeum nyilvános vetítéseket is tart.

(Múlt-kor/MTI)