Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava

A gyerekkorától gerincbajban szenvedő Čapek számára az írás jelentett vigaszt, első művei 14 éves korában jelentek meg.

Prágában, Berlinben és Párizsban tanult filozófiát, 1915-ben doktorált, majd Prágában a konzervatív Národny listy című újság munkatársa lett. Az első világháború alatt gerincbántalmai miatt felmentették a katonai szolgálat alól.

Az önálló Csehszlovákia létrejötte után, 1921-től haláláig a brnói liberális lap, a Lidové noviny prágai szerkesztőségében dolgozott.

Igen szoros viszony fűzte festő bátyjához, Josefhez, aki az egyik első cseh kubista volt. A két testvér közösen tett külföldi tanulmányutakat, együtt dolgoztak az újság szerkesztőségében és mindketten keményen támadták a hazai kultúrpolitikai viszonyokat.

Josefet, aki öccse számos könyvét illusztrálta, Csehszlovákia német megszállása után a nácik elhurcolták, és Bergen-Belsenben halt meg 1945-ben.

Čapek első novelláskötetei (Tündöklő mélységek, Krakonos kertje, Kálvária, Kínos elbeszélések) a szűk keretek közt élő ember kitörési kísérleteit ábrázolják, és filozófiai eszközökkel elemzik, miért vár kudarc e törekvésekre.

Rejtélyes bűnügyi történetei nyugtalan, depressziós hangulatokat és belső dimenziókat feltáró lélektani folyamatokat rögzítenek.

Művei másik csoportja a fekete utópiák, ezekben a tudományos és technikai felfedezések hatását elemzi az emberiségre, amely fellázad a gépek hatalma ellen.

R. U. R. (Rosumovi Univerzální Roboti) című darabját 1921-ben mutatták be, ebben a tudósok emberszerű gépezetet szerkesztenek, amely leigázza és pusztulással fenyegeti az emberi nemet, a katasztrófát csak az utolsó pillanatban sikerül elhárítani.

E műve címében szerepel a később az egész világon elterjedt robot kifejezés, amely a cseh rabota (szolgamunka) szóból származik – Čapek maga írta meg, hogy a szót nem ő, hanem Josef bátyja alkotta meg.

Hasonló témát dolgoznak fel Abszolútum-gyár (1922) és Krakatit (1924) című regényei, a mai tudományos-fantasztikus irodalom előfutárai.

Čapek nem volt a technika ellensége, mint azzal megvádolták, csak az erkölcsök „lemaradása” aggasztotta a technika fejlődéséhez képest.

Joseffel közösen írták A rovarok életéből című komédiát, ebben az emberi mohóságot és önzést karikírozzák, és kiemelik az élettel való megbékélés szerepét.

Čapek 1920-ban sikeres antológiát adott ki modern francia költők műveiből, Apollinaire és Max Jacob verseivel.

Fiatal korától ismerte Tomáš Garrigue Masarykot, Csehszlovákia megteremtőjét és első államfőjét, akivel évekig folytatott beszélgetéseket, ezek eredményeként született meg a Masaryk életéről szóló, de Čapek nézeteit is tükröző könyve.

Későbbi novellásköteteit, a Történetek az egyik zsebből és a Történetek a másik zsebből címűeket az igazság keresése ihlette. Betörők, bírák, bűvészek és társaik címmel kiadott bűnügyi történeteiben hirdette: „szerelemből csak ritkán lopnak, csaknem mindig pénzről van szó”.

A pragmatizmus, avagy a gyakorlati élet filozófiája című tanulmánya az igazság relatív voltát mondta ki, e korszakát jellemzi a kis dolgok dicsérete.

Čapek Masaryk társaságában

Legérettebb művei Európa fasizálódásának idején keletkeztek. A Hordubal, Meteor és Egyszerű élet címeken 1933–34-ben megjelent trilógia az identitás és a hétköznapi élet mögött rejtve maradó motivációkat vizsgálja, fő szempontja „egymás igazságainak” tiszteletben tartása.

Harc a szalamandrákkal (1936) című könyve az ember által önmagára szabadított veszedelmet ábrázolja, e regény nemcsak sci-fi, de a fasizmus metaforájaként is értelmezhető.

Utolsó darabjai közül A fehér kór a pacifista tragédiáját mutatja be, Az anya a barbár támadással szembeni fegyveres ellenállás jogát igazolja. Fantasztikus regénye, a Mi vagy ők a világ elpusztítása ellen keresett reális erőket.

Čapek, aki a cseh avantgárd egyik kezdeményezője, az 1930-as években a közép-európai antifasiszta szellemi front egyik vezéralakja volt, a két világháború közötti Csehszlovákiában fontos politikai-társadalmi szerepet is játszott.

A nyugati hatalmak árulását, hozzájárulásukat Csehszlovákia feldarabolásához az 1938. szeptemberi müncheni konferencián tragédiaként élte meg.

Az 1939. márciusi német megszállást nem érte meg, 48 évesen, 1938. december 25-én tüdőgyulladás vitte el, prágai temetése a haladó erők tüntetésévé vált.

Čapek hatása ma is óriási, rendkívüli kifejezőereje, gazdag fantáziája és mély humanizmusa révén. Sok művét megfilmesítették, A Makropulos-ügy című színművéből Leoš Janáček írt operát 1925-ben.

Művei több tucat nyelven olvashatóak, Magyarországon az egyik legtöbbet fordított cseh író. Nevét többek között számítógépes programnyelvek és sci-fi rajzfilmek is őrzik.

2013-ban a cseh főváros úgy döntött, hogy emlékhellyé és kulturális központtá alakítja át egykori villáját, amelyben több száz, addig ismeretlen útirajzára bukkantak, és megtalálták testvére, Josef Čapek koncentrációs táborban készített rajzainak egy részét is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában