2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A világörökség része lehet a komáromi erődrendszer

2007. január 12. 16:00

A komáromi erődrendszert közösen terjeszti fel a világörökségi listára a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság - közölte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) az MTI-vel csütörtökön.

A két állam a felterjesztést január 31-i határidővel nyújtja be az UNESCO Világörökség Bizottságához. A dokumentum címe: "Erődrendszer a Duna és a Vág folyók torkolatánál Komárno-Komárom városokban" - olvasható a közleményben. A Világörökség Bizottság előreláthatóan 2008 nyarán dönt a felvételről. A magyarországi erődök 2000, a szlovák oldalon található erődök 2002 óta szerepelnek a Világörökségek Várományosi (Tentatív) Listáján.

A közlés szerint a világörökségi felterjesztést a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a szlovák kulturális tárca képviseletében a két államtitkár, Arató Gergely és Augustín Jozef Lang írja alá január 15-én Komárnóban. Az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. és a komárnói Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta együttműködött.

A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végezte. Az erőd földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és eszközök elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati tetteket idéznek.

A fejlesztés egyik fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadikultúrájával is.

A közlés szerint Magyarország 1985-ben csatlakozott "a világ kulturális és természeti örökségének védelméről" szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. Magyarország jelenleg nyolc , közöttük egy-egy szomszédos országgal közösen jelölt helyszínnel szerepel a Világörökségi Listán. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.

A KÖH közleménye kitér arra is, hogy a közeljövőben kerül a kormány elé a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának jelentése az elmúlt négy esztendő munkájáról, az 1972-es egyezmény magyarországi végrehajtásáról.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár