A művészi másolás mestere: kiállítás az első festménykatalógus készítőjéről
2006. december 5. 12:30
Három és fél évszázaddal ezelőtt jelent meg az első illusztrált festménykatalógus. Ennek alkalmából a londoni Courtauld Institute kiállítással emlékezett a könyv összeállítójára, David Teniers-re.
Korábban
A felvilágosodás korának előfutára
Velazquez képei egyedül is megállják a helyüket a IV. Fülöp számára vásárolt képek között, Teniers csupán másolóként és a katalógus kitalálójaként ismert. Miért is kéne emlékeznünk egy képeket ábrázoló képeket kedvelő németalföldi piktorra?
1660 táján a kéziratos leltár már megszokott volt, az illusztrált nyomtatott könyv is létezett már legalább 150 éve, de egyetlen gyűjtőnek, kurátornak, nyomdásznak vagy kiadónak sem jutott eszébe, hogy ezt a kettőt kombinálja, és így katalogizálja a reneszánsz és a reneszánsz utáni Európa nagy gyűjteményeit. Éppen ekkor fejezte be egy flamand festő, ifjabb David Tenier a Lipót Vilmos főherceg, III. Ferdinánd német-római császár testvére számára készült festménykatalógusát. Tenier munkájának a Theatrum Pictorum, vagyis a festészet színháza nevet adta, s benne a - nagyjából a főhercegi gyűjtemény felét kitevő - jelentősebb olasz festmények szerepeltek.
![]() |
A főherceg és Tenier meglehetősen furcsa párost alkottak. Lipót 1614-ben született, egyházi pályára szánták, jezsuiták nevelték, és már 11 évesen megkapta első püspökségét. 23 éves korára már négy helyen volt püspök és érseki rangot is megszerezte. 25 évesen bátyja, a császár, kinevezte a császári csapatok tábornokának. Lipót a harmincéves háború önhitt, ambíciózus és bosszúálló hadvezére lett: katonai alkalmatlansága miatt vereséget vereségre halmozott, míg végül elbocsátották a hadseregtől. A szégyentől unokatestvére, IV. Fülöp spanyol király mentette meg, aki felajánlotta, hogy Németalföld helytartója legyen. Végül 1647-1656 között töltötte be ezt a tisztséget Brüsszelben. Ebben a kilenc évben akkora festménygyűjteményt halmozott fel, hogy palotájának minden falát a padlótól a plafonig szorosan egymás mellé rakott képek díszítették.
Teniers 1610-ben született. Apja, idősebb David Teniers, Rubens műhelyében dolgozott festőként; fia, a harmadik David Teniers is festéssel foglalkozott. Követve a parasztábrázolás Németalföldön elterjedt hagyományait, szívesen festett jókedvű parasztokat, képein megjelentek az emberi szerepekbe bújtatott macskák és majmok is. Lipót Vilmos főherceg rögtön felfigyelt rá, és 1650-ben, udvari festője halála után, Teniers-t azonnal a főherceg képtár igazgatójává nevezte ki. Teniers elhalmozta a főherceget képeivel: munkái Tiziano, Raffaello, Giorgione mesterművei és néhány akkoriban modernnek számító festő alkotásai mellé kerültek.
Teniers minden bizonnyal komoly szerepet játszott a herceg hatalmas gyűjteményének kialakításában. Feltehetőleg ő tanácsolta pártfogójának, hogy szerezzen meg 80 velencei festményt Hamilton hercegének birtokáról alig egy hónappal azelőtt, hogy a herceget 1649-ben Cromwell emberei kivégezték. Ez lett ugyanis az első szállítmány abból a 400 festményből, amelyet Lipót megvett a hercegi gyűjteményből. Hamilton gyűjteményét még napjainkban is a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, voltaképpen ez az angol örökség egyik legnagyobb, ma is számontartott veszteségének tekinthető. Valószínűleg a Hamilton képek Lipóthoz kerülése ihlette a Theatrum Pictorum gondolatát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Afrika minden veszedelmét leküzdötte a „Sziklatörő”, Henry Morton Stanley 19:50
- „Szavazz a Hazafias Népfrontra!” – amerikai megfigyelők az 1949-es választásokon 19:20
- A Húsvét-sziget egykori idilli állapotának mementói a rejtélyes óriás szobrai 16:24
- Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc 14:50
- Bár ideiglenesen meghátrált, Canossa nem jelentette IV. Henrik vereségét az invesztitúraharcban 10:10
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVII. 09:25
- Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában tegnap
- Göröngyös úton a csillagokig – Az Apollo–1 tragikus tűzvésze tegnap