2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Esélytelen pozícióból indultunk a párizsi béketárgyaláson

2006. november 30. 18:00

Romsics Ignác történész legújabb könyvében a párizsi békeszerződés előzményeit, a tárgyalások folyamatát elemzi, amelynek eredményeként gyakorlatilag helyreállították Magyarország 1938 előtti, trianoni határait.

Elpuskáztuk az igazságos rendezés lehetőségét

"A történelemben nemcsak azt vizsgáljuk, ami történt, hanem azt is, ami megvalósulhatott volna. Ez a könyv részben egy döntéshozatali folyamatot rekonstruál, azt elemzi, miként jut el oda a világ, hogy három falutól eltekintve helyreállítsa a trianoni határokat" - mondta Romsics Ignác az MTI-nek.

A tudós közölte: Washingtonban, a Nemzeti Levéltárban olyan irategyüttesre bukkant, amelyben a háború utáni Kelet-Európát és ezen belül Magyarország sorsát vázolták fel úgy, hogy a döntés az amerikai szempontok érvényesülése mellett valamilyen mértékben az igazságosság elvének is megfeleljen. Hasonlóan kedvező elgondolásai voltak Nagy-Britanniának is Magyarországról.

"Az érdekelt, hogy mi történhetett 1944. és 1947. között, hogy feladták ezeket az elgondolásokat, és végül hozzájárultak Trianon megismétléséhez" - tette hozzá az akadémikus. Mint kifejtette, a három nagyhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió - döntéseit nemcsak saját érdekeik motiválták: ezek mögött meghúzódik Magyarország és a vele rivalizáló szomszédos államok háborús teljesítménye is.

"Ebből a szempontból mi, magyarok, minden szomszédos államhoz képest rosszul jöttünk ki. Rossz oldalon harcoltunk a legtovább" - fogalmazott. Magyarországnak nem volt emigráns kormánya, elpuskáztuk 1944 októberében a kiugrásunkat is. "Egy-két ezred átállt az oroszokhoz, a magyar hadsereg azonban még 1945 februárjában, Budapest ostromakor és a Dunántúlon is harcolt az oroszok ellen, és vissza is vonult a németekkel" - mutatott rá az akadémikus. Hozzátette: ezt újra, meg újra elmondták nekünk a béketárgyalásokon, figyelmeztettek bennünket korábban, 1942-43-ban, hogy vigyázzunk: majdan az lesz a döntő szempont, hogy a háború alatt ki hol és mit csinált.

Közlése szerint ebben szerepet játszott Besszarábia kérdése is, a szovjeteknek ugyanis rendkívül fontos volt, hogy visszaszerezzék Romániától az 1920-ban elcsatolt területet. Ennek fejében viszont odaígérték Romániának Erdélyt. "1945-1947 között korlátozottan, de szerepet játszott, hogy melyik ország hogyan tudott lobbizni, képviselni az érdekeit. Magyarország pozíciói rosszak voltak, s végül semmit sem tudott elérni" - mondta Romsics Ignác, aki szerint az amerikaiak és a britek nem akartak erős befolyásra szert tenni a Kárpát-medencében.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár