Esélytelen pozícióból indultunk a párizsi béketárgyaláson

Elpuskáztuk az igazságos rendezés lehetőségét

"A történelemben nemcsak azt vizsgáljuk, ami történt, hanem azt is, ami megvalósulhatott volna. Ez a könyv részben egy döntéshozatali folyamatot rekonstruál, azt elemzi, miként jut el oda a világ, hogy három falutól eltekintve helyreállítsa a trianoni határokat" - mondta Romsics Ignác az MTI-nek.

A tudós közölte: Washingtonban, a Nemzeti Levéltárban olyan irategyüttesre bukkant, amelyben a háború utáni Kelet-Európát és ezen belül Magyarország sorsát vázolták fel úgy, hogy a döntés az amerikai szempontok érvényesülése mellett valamilyen mértékben az igazságosság elvének is megfeleljen. Hasonlóan kedvező elgondolásai voltak Nagy-Britanniának is Magyarországról.

"Az érdekelt, hogy mi történhetett 1944. és 1947. között, hogy feladták ezeket az elgondolásokat, és végül hozzájárultak Trianon megismétléséhez" - tette hozzá az akadémikus. Mint kifejtette, a három nagyhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió - döntéseit nemcsak saját érdekeik motiválták: ezek mögött meghúzódik Magyarország és a vele rivalizáló szomszédos államok háborús teljesítménye is.

"Ebből a szempontból mi, magyarok, minden szomszédos államhoz képest rosszul jöttünk ki. Rossz oldalon harcoltunk a legtovább" - fogalmazott. Magyarországnak nem volt emigráns kormánya, elpuskáztuk 1944 októberében a kiugrásunkat is. "Egy-két ezred átállt az oroszokhoz, a magyar hadsereg azonban még 1945 februárjában, Budapest ostromakor és a Dunántúlon is harcolt az oroszok ellen, és vissza is vonult a németekkel" - mutatott rá az akadémikus. Hozzátette: ezt újra, meg újra elmondták nekünk a béketárgyalásokon, figyelmeztettek bennünket korábban, 1942-43-ban, hogy vigyázzunk: majdan az lesz a döntő szempont, hogy a háború alatt ki hol és mit csinált.

Közlése szerint ebben szerepet játszott Besszarábia kérdése is, a szovjeteknek ugyanis rendkívül fontos volt, hogy visszaszerezzék Romániától az 1920-ban elcsatolt területet. Ennek fejében viszont odaígérték Romániának Erdélyt. "1945-1947 között korlátozottan, de szerepet játszott, hogy melyik ország hogyan tudott lobbizni, képviselni az érdekeit. Magyarország pozíciói rosszak voltak, s végül semmit sem tudott elérni" - mondta Romsics Ignác, aki szerint az amerikaiak és a britek nem akartak erős befolyásra szert tenni a Kárpát-medencében.

(Múlt-kor/MTI)