A vörösterror 133 napja

Romsics: Fejet hajthatunk Masaryk előtt

2006. szeptember 14. 08:00

A magyar-szlovák feszültség gyökerei a nacionalizmusban keresendők, és az 1918 előtti magyar politikát is felelősség terheli, mert elutasította a szlovákok által igényelt autonómiát - ezt Romsics Ignác akadémikus mondta a Népszabadságnak adott interjújában.

A neves történész a Csehszlovák Köztársaság első elnökéről, Tomás Garrigue Masarykról (1850-1937) is beszélt abból az alkalomból, hogy a visegrádi államfők a holnap kezdődő csehországi találkozójukon megkoszorúzzák a nemzeti beállítottságú, de nem elvakult, soviniszta politikus sírját Lányban.

- A legutóbbi ottani választások óta aggasztó hírek érkeznek Szlovákiából, és néhányan ezekre Magyarországon is aggasztó módon reagáltak. Mi lehet a mindig kiújuló feszültségek oka?

- A magyarság és a Duna-medence más népeinek konfliktusai alapvetően a nacionalizmus természetében rejlenek. Ez igaz a szlovákok és a magyarok viszonyának alakulására is. 1918 előtt mi, magyarok voltunk azok, akik a szlovákok által igényelt autonómiát a történeti magyar állam egységét féltve elutasítottuk, és a csehek által kidolgozott föderációs tervekre is nemet mondtunk. 1920-ban keservesen fizettünk tévedéseinkért. Nemcsak a Habsburg-monarchia omlott össze, hanem a történelmi Magyarország is. Több mint hárommillió magyar az új határokon kívülre került. Közülük közel egymillió élt Csehszlovákiában. Őszintén meg kell mondani, hogy a két világháború közötti Csehszlovákia jóval demokratikusabb volt mind a háború előtti helyzethez, mind a Horthy-rendszer közállapotaihoz képest. A nemzetiségi lakosság által remélt autonómiát, illetve társnemzeti státust azonban ez a demokrácia sem biztosította. A szlovákok sem érték el az önigazgatásnak azt a fokát, amire ígéretet kaptak a cseh politikusoktól. Ez is hozzájárult Csehszlovákia 1938-1939-es felbomlásához.

- Az 1918 őszén megszületett csehszlovák állam egyik alapítója és 1935-ig első elnöke Tomás Garrigue Masaryk volt. Nevét gyakran emlegetjük, de nem tudjuk, mit gondoljunk róla. Ki volt ő, nacionalista politikus vagy humanista demokrata?

- Masaryk Morvaországban született, Bécsben és Lipcsében tanult, és 1882-től a prágai egyetem filozófiaprofesszora volt. 1891-től az osztrák birodalmi tanács és a cseh tartományi gyűlés képviselője volt. Később pártot is alapított. Ebben az időben az Osztrák-Magyar Monarchia föderatív átalakításának programját képviselte (ausztroszlávizmus). Politikai felfogásának másik fontos eleme a csehek és a szlovákok közötti különbségek tagadása volt. A két népet lényegében egy nemzetnek, a szlovák nyelvet a cseh egyik nyelvjárásának tartotta: ezt nevezték csehszlovákizmusnak.

A teljes interjú a Népszabadságban

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!