Megmentik az egri vár életveszélyessé vált részeit

Az összeget az életveszélyessé vált, a látogatók elől jelenleg elzárt területek rehabilitációjára fordítják - közölte Veres János és Petercsák Tivadar a sajtótájékoztatón. A támogatási igényt még tavasszal jelezte a múzeumot fenntartó Heves Megyei Önkormányzat, azt követően, hogy a hosszú, csapadékos és hideg téli időjárás rendkívüli károkat okozott a műemlékegyüttes területén.

Hétvégi várkalauz: Eger

Veres János felidézte, hogy a pénzügyminisztérium már korábban is támogatott hasonló célokat a megyében. Példaként említette a megyegyűlés üléstermét díszítő püspök-portrék restaurálását, vagy a várban található Dobó-bástya rekonstrukcióját. A pénzügyminiszter elmondta, hogy valamennyi támogatás esetében jól használták fel a közpénzt és pontos volt az elszámolás is, a tárca ezért a szűkös lehetőségek ellenére is megítélte a gyorssegélyt.

Petercsák Tivadar hangsúlyozta, hogy az összeg az időjárás okozta károk helyreállítási költségének csak mintegy egyharmadát fedezi, ezért azt a legsürgetőbb feladatok elvégzésére fordítják. Sor kerül a Hypolit-kapu tetőzetének cseréjére és a délnyugati ágyúdomb mellvédfalának felújítására is. Az életveszély miatt korábban ugyanis mindkét látványosságot lezárták a látogatók elől - mondta a múzeumigazgató.

Arról is szólt, hogy a jövőben uniós források felhasználásával tervezik a várban található gótikus püspöki palota keleti szárnyának helyreállítását, illetve az egykori, úgynevezett provizóri palota és az alatta található dézsmapince rekonstrukcióját és megnyitását a nagyközönség számára. Mindez lehetővé tenné, hogy a jelenlegi fél napos helyett egész napos programot kínáljanak az egri várba látogatóknak - mondta Petercsák Tivadar.

A múzeumot évente mintegy félmillió ember keresi fel; az elmúlt ötven évben húszmillió ember látogatta meg az egri várat.

(Múlt-kor/MTI)