Ágyút öntöttek a 16. századi diósgyőri műhelyben
2006. november 7. 12:30
Korábban
Félbemaradt az ágyú elkészítése
A Várfürdő területén, északkelet-délnyugati irányban nyitott, 17,6 m hosszú, 1,2 m széles szelvény délnyugati végében 2 méteres mélységben egy középkorinak tűnő kisméretű (mindössze 26cm átmérőjű) harang öntőformájának maradványai kerültek elő. A 16. századra datálható harang formájának mindössze csak az alsó részét sikerült megfogni, hiszen a többi a kész bronzharang kiszedésekor elpusztult. A belső mag alja egész jó állapotban megmaradt, azonban a magot és a külső formát elválasztó fapeckekről és a külső formáról nem mondható el ugyanez. A szakemberek szerint a kora újkori öntőmesterek a gázképződés elkerülése végett a forma alatt égetéssel kiszárították a földet, és nagy valószínűség szerint a belső magot és a külső formát is a helyszínen `in situ` égették, majd tapasztották körbe.
A szelvény kibővítése közben, a harangöntő formától alig néhány centiméterre, kissé mélyebb szinten egy másik öntőforma alakja bontakozott ki a téglás omladékból. A jelenség különlegességét belső oldalának nyolcszögletű volta adta, illetve, hogy a formába soha nem öntöttek bronzot, hiszen akkor szétszedésnél elpusztult volna. Funkcióját nehéz meghatározni, mivel a formának nincs belső magja, csak egy lapos, kiégetett alja - tehát a bronztárgy tömör lett volna, ha elkészül. Továbbá egyik oldalán középtájt egy kettős bevágás fut végig.
Ezek alapján arra lehet gondolni, hogy ez egy tömörre öntött, kívül nyolcszögletű ágyúcső vége lett volna, célzóberendezéssel ellátva. Az ágyú csövét pedig, a nagyobb üzembiztonság érdekében (hogy ne robbanjon fel az ágyú) csak utólag fúrták volna ki.
A funkció meghatározásnál felmerült egy keresztelő medence esetleges alkatrésze is, de ennek ellentmond a forma tömörsége. A további ásatások remélhetőleg választ adnak a nem mindennapi lelettel kapcsolatos kérdésekre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap