Programajánló: XX. századi megtorlások Magyarországon

A megtorlások alakváltásai

A forradalmakat, rendszerváltozásokat, ellenzéki megmozdulásokat követő terror és megtorlás végigkísérte, s nem kis mértékben formálta, alakította a 20. századi Európa, azon belül is hazánk történetét. A mozgatórugók, a `technikák` és módszerek számbavétele, a kiváltott társadalmi hatások és reakciók leírása már jó évtizede fontos része a társadalomtudományi diskurzusoknak. A mostani rendezvény természetesen nem kíván ezek összegzése lenni, de mindenképp jelezné, hogy hol tartunk ma a feltárás, a megismerés, vagy akár a tanulságok társadalmi hasznosulása terén.

1956-ban a magyar társadalom világtörténelmet írt, ezért is soroljuk legdicsőbb korszakaink közé az október-novemberi napokat. a szervezők szerint "az öröm, a büszkeség és a győzelem kifejezése és megjelenítése azonban féloldalas, sőt hazug lenne akkor, ha nem tisztelegnénk az áldozatok előtt, ha nem vennénk számba azokat a történeti előzményeket, eseményeket és következményeket, amelyek a megtorlást akkor és előtte mozgatták".

A konferencia helyszíne: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja, 3100 Salgótarján, Május 1. út 54.

A konferencia ideje: 2006. december 6-8.

Program:

1. nap (2006. december 6.)

Vörös - fehér - zöld - vörös - a megtorlások alakváltásai

• Salamon Konrád (MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE): Vörös terror vs. fehérterror. Megtorlások a 20. századi Magyarország hajnalán
• Kovács Csaba (történész): Délvidéki magyar sors - a II. világháborús megtorlások emlékezete a délvidéki magyaroknál
• Szita Szabolcs (MTA doktora, vezető munkatárs, Holocaust Dokumentációs Központ): Bűnbakképzés és a zsidóság tragédiája
• Stark Tamás (Kandidátus, Tudományos főmunkatárs, MTA TI ): "Malenkij robot" - Magyar állampolgárok elhurcolása a Szovjetunióba 1944-45-ben
• Szerencsés Károly (Egyetemi docens, ELTE): Elhatárolás, megtorlás, bosszú. Magyar miniszterelnökök bírósági perei, mint a megtorlások jelképes aktusai
• Tóth Ágnes (Kandidátus, igazgatóhelyettes, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet): Kényszertelepítések Magyarországon 1945-1948
• Varga Zsuzsanna (PhD, egyetemi adjunktus, ELTE): Az agrárnépesség megnyomorítása - a retorzió és a megtorlás formái a vidéki Magyarországon az 1950-es években

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival

• Kovács Zoltán András (tudományos kutató): Csendőrsors Magyarországon a II. világháború után
• Cseh Zita (Főlevéltáros, Heves Megyei Levéltár): A volt csendőrök elleni megtorló akció, 1956-1958
• Szakály Sándor (MTA doktora, tudományos tanácsadó, SE): A háborút követő népbírósági eljárások a magyar királyi honvédség tisztjei ellen
• Okváth Imre (PhD, Főosztályvezető, ÁSZTL): Katona perek az 1950-es években
• Horváth Miklós (MTA doktora, főállású egyetemi tanár, PPKE): A megtorlás méretei, iránya és módszerei a magyar honvédségnél, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után
• Tyekvicska Árpád (igazgató, Nógrád Megyei Levéltár): Hős? Mártír? Áldozat? Pálinkás (Pallavicini) Antal élete és halála

Torkolattűz - véres leszámolás a forradalom alatt és után

• Baráth Magdolna (PhD, osztályvezető, ÁSZTL): Szovjet politikai jelenlét és befolyás a forradalmat követő megtorlás első napjaiban, 1956. november 4. után
• M. Kiss Sándor (PhD, MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, PPKE): A sortüzek mint a megtorlás eszközei az 1956-os forradalom alatt és leverése után
• Á. Varga László (Főigazgató, Budapest Főváros Levéltára): Az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz

1. A megtorlások alakváltásai
2. Társadalmi tudat és 56