7 végzetes pillanat

1956-2006: a forradalom 50 éve

2006. november 4. 11:00

Összeállításunkban körülnézünk a vasfüggöny mögött, felelevenítjük a női nem 56-os szerepvállalását, bemutatjuk a forradalom bukásának katonai történetét.

Korábban

A forradalom 50. évfordulóján

50 éve a XX. pártkongresszus februári titkos beszéde után folyamatosan jutottunk el a suttogó bírálatoktól a nyílt felszólalásokig, amelyekben a rendszer reformját és Rákosi távozását követelték. A Múlt-koron is nyomon követtük az 50 évvel ezelőtti hónapok izgalmait, így az olvasó megismerheti, hogy Rákosi mikor volt utoljára a nyilvánosság előtt, vagy mikor rázta meg hatalmas földrengés Pest megyét, illetve mikor térítették el a MALÉV-járatát csavarkulccsal felszerelkezett forradalmárok. Tartson velünk, és ismerje meg 1956-ot hónapról hónapra!

1956-ban a vasfüggöny mögötti országok kommunista vezetőknek júniusban a Poznanban történtek, októberben pedig a magyar események okoztak komoly fejtörést. Kitekintő cikkeinkben annak jártunk utána, hogy a környező államok miként reagáltak a magyar forradalomra, és kik voltak azok, akik menekülteket is befogadtak.

Ausztria felé 200 ezren menekültek, az erről készült fotók nemrég váltak megtekinthetővé, és a Múlt-kor olvasói is megismerhették azokat. Kiss Balázs cikkében arról számol be, hogy Csehszlovákiára miért nem terjedt át a forradalom hulláma. Birkás Norbert pedig annak a kérdésnek járt utána, hogy az 1956-os menekültek miként tudtak boldogulni Jugoszláviában. Sipos Zoltán cikkében bemutatja, hogy a Securitatét mennyire meglepték a Budapesten történtek, és hogy miként próbáltak fellépni a román államvédelem munkatársai a lehetséges következmények ellen.

Az emlékezések, történeti tanulmányok, szakmunkák csupán a december 4-i nőtüntetés leírásakor emelik ki a nők szerepét a forradalomban, holott ők is csatlakoztak a harcolókhoz. Kötszert, gyógyszert, sebesülteket és élelmiszert szállítottak, röpcédulákat gyártottak és terjesztettek, elsősegélyt nyújtottak, segítettek a konyhán, nemegyszer részesei voltak a tolvajlásoknak, fosztogatásoknak is. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy kik voltak ezek a lányok és asszonyok, és hogy a nők szerepe miért szorul még ma is háttérbe a forradalom kapcsán.

Persze arról sem feledkezhetünk meg, hogy 1956. október 23-a reggelén egy élhetőbb és igazságosabb rendszerért kiáltottak a fiatalok, az Írószövetség tagjai és a sajtó képviselői. A párt prominens személyiségei aznap a szavak szintjén nem mondtak ellent a tüntetőknek. Közléseik valódi tartalmának megértéséhez azonban ismerni kellett a sorok között olvasás "mesterségét".

A forradalmat a szovjet hadsereg rövid előkészítés után, a második világháború óta nem tapasztalt erődemonstrációval törte le. Éva-Erdei András cikke azt az alig egy hetet mutatja be, amikor a bevonuló csapatok minden fegyveres ellenállást felszámoltak.

Bár 56 néha elsikkad az iskolákban, még mindig a 20. századi magyar történelem egyik legjelesebb eseménye. Az 50. évfordulón ünnepeljen kedve szerint, ha az állami megemlékezéseken szeretne részt venni, akkor a vonatkozó programot itt megtalálhatja.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!