Soha fel nem épült római erődöt tárnak fel a Duna mentén
2006. szeptember 19. 12:30
Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze Göd-Bócsaújtelepen egy olyan, építkezésének korai szakaszában felhagyott késő római erődöt tár fel, amely áttételesen I. Valentinianus (364-375) császár halálát is okozhatta.
Korábban
A 2000-ben megkezdett régészeti kutatás egy, a Római Birodalom területén mindeddig egyedülálló erődöt hozott napvilágra, amelynek építése közvetlenül a munkálatok megkezdése után végleg megszakadt, az építkezés pedig a rögzített alaprajzi kitűzés stádiumában maradt. Az I. Valentinianus-kori és Frigeridus dux hivatali idejére (i.sz.371-373) keltezhető nagyméretű késő római erőd történeti és régészeti szempontból is kiemelt jelentősséggel bír.
Ammianus Marcellinus a 373. év eseményeivel kapcsolatban leírja, hogy I. Valentinianus egy erőd építését rendelte el " a kvádoknak szinte római jog szerint már magáénak tulajdonított földjein". A munkálatok egyoldalú megkezdésével egy időben kvád királysághoz tartozó földeket sajátítottak ki egyoldalúan, amelyről a lakosságot is elűzték. A kvádok természetesen tiltakoztak az érvényben levő szerződéseket semmibe vevő erődépítkezés és földkisajátítás ellen. A provincia körültekintő és óvatos parancsnoka, Frigeridus nem akarta a helyzetet élezni, felettesének egyetértésével a megkezdett építkezést leállíttatta. A császár, aki fontosnak tartotta az erődök építését, nem nézte jó szemmel tisztviselője döntését. Ezt használta ki Maximinus, egy pannoniai származású befolyásos udvari előkelő. Elérte, hogy Frigeridust leváltsák és az ő saját fiát, Marcellianust bízzák meg az építkezés befejezésével. Marcellianus megérkezése után rögtön parancsot adott a munkálatok folytatására. Az ifjú és gőgős új duxnak azonban ez sem volt elég, mivel Gabinius kvád királyt egy tárgyalással egybekötött vacsorára után - megsértve a vendégbarátságot - meggondolatlanul megölette. Az orvgyilkosság a kvádok és szarmaták együttes támadását váltotta ki 374 nyarán, amelyet a császár a következő évben egy általa személyesen vezetett véres és különösen kegyetlen büntetőhadjárattal torolt meg. A békéért könyörgő kvád követek azonban továbbra sem akarták elismerni az erődépítés jogosságát. A hirtelen haragú császár erre szidalmazni kezdte a követeket és annyira feldühödött, hogy gutaütést kapott és meghalt. Az uralkodó halála után a béke fenntartása miatt felhagytak a kvádokat sértő építkezés tervével és háborús okként szolgáló erődöt végleg feladták. |
A feltárás előtti légifotó |
Az erőd tervrajza |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap