A vörösterror 133 napja

A szlovák-magyar távolság forrásai

2006. szeptember 15. 12:30

Háborútól háborúig

A két világháború közti Csehszlovákia az újonnan létrejött államok legdemokratikusabb alkotmányával rendelkezett, a nemzetiségek által remélt autonómiát, esetleg társnemzeti státust azonban nem biztosította. Az ország etnikailag rendkívül vegyes volt, az 1930-as népszámlálás idején a lakosság 50 százalékát csehek, 14 százalékát szlovákok, 22,5 százalékát németek, és közel öt százalékát magyarok tették ki.

Akik létrehozták Csehszlovákiát: Masaryk és Benes. Történetírói értékelésükről részletek a Népszabadság Romsics Ignáccal készült interjújában olvashatók.
A szlovákok nem érhették el az autonómiának azt a fokát, amire ígéretet kaptak a cseh politikusoktól: az országot a csehek 26 minimális önkormányzati hatáskörű körzettel irányították, Szlovákiát mintegy gyarmatként kezelték, s az önálló szlovák állam tagadása nyilvánult meg a Cseh-Szlovákia helyetti Csehszlovákia elnevezésben is. Mindez alapvetően hozzájárult Csehszlovákia 1938-1939-es felbomlásához.

A déli területeken élő magyarok a helyzetet mindvégig ideiglenes állapotként fogták fel, és változatlanul Magyarországot tekintették hazájuknak, és a budapesti politikai irányvonalat követték. A földreform során azonban a magyar parasztok helyett cseh- és szlovák telepesek kaptak földeket, és a közigazgatási határokat is úgy rendezték, hogy a magyarok sehol ne lehessenek többségben.

Ciano és Ribbentrop aláírja az első bécsi döntést

A csehszlovák államot 1938-ban Münchenben bontották fel: Magyarország a nem sokkal később cinikus "tárgyalások" után megszületett bécsi döntésben visszakapta a Felvidék déli részét, a szlovák területeken pedig a Tiso vezette náci bábállam jött létre. A visszacsatolást a kezdeti örömök után a szlovákiai magyarok kiábrándulása követte, ugyanis az új államiságban a helyiek helyett sokszor az anyaországból hozott tisztviselőkkel töltötték fel az államigazgatást.

A háború után Szlovákia visszakerült a korábbi államalakulatba. 1947-ben a párizsi békeszerződésben területi veszteség is érte Magyarországot: három faluval gazdagodott Csehszlovákia.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!