2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

110 éves az esztergomi Mária Valéria híd

2005. szeptember 28. 13:03

Száztíz éve, 1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergom és Párkány közti Mária Valéria hidat.

A Duna e pontján az ókorban, a rómaiak idején is fontos átkelőhely volt, a királyi székhely Esztergomot már 1075-ben rév kötötte össze a Duna túloldalával. Az első állandó átkelőt, egy cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették Szihán pasa parancsára, Esztergom elfoglalása után, de ezt egy év múlva a császári csapatok lerombolták. Később 54 tömlőhajóra állított pontonhíd létesült, mely az 1683-as párkányi csatában pusztult el. 1762-ben állították forgalomba a hét ladikra épült, úgynevezett repülőhidat, melyet a folyó sodra hajtott a két part között. Ennek nagy előnye volt a ponton- és cölöphidakkal szemben, hogy lehetővé tette a hajóforgalmat. Az esztergomi érsekség 1842-ben hajóhidat létesített, melynek vámbevétele őket illette. Ezt a hidat 1849-ben felgyújtották, majd három év múltán újjáépítették.

Az élénkülő hajóforgalom miatt a híd egyre rövidebb ideig volt nyitva, végül 1892-ben az érsekség lemondott vámszedési jogáról, s lehetővé vált egy állami híd építése. Egy évre rá az országgyűlés megszavazta a híd építéséhez szükséges összeget, a nyertes Cathry Szaléz és fia cég pedig 1893 decemberében elkezdte az építési munkákat, Czekelius Aurél, Rischinger Gyula és Éltető Ákos tervei szerint. Az alapozás túlnyomásos keszonnal történt, a felszerkezet kéttámaszú, oszlopos rácsozású, sarló alakú acélrácsos tartókból állt. Az öt nyílás közül a két szélső támaszköze 83,5, a közbensőké 102, a középsőé 119 méteres, a teljes hossz 490 méter. A pálya 6,5 méter, a járdák 1,5 méter szélesek voltak, a hídra tervezett vasútvonal nem valósult meg. Később több hidunk is ennek mintájára épült.

A 2507 tonnás acélszerkezetet a MÁVAG gyártotta, a pillérekhez 18 ezer köbméter követ használtak fel, a költségek 1,36 millió koronát tettek ki. A próbaterhelésre 1895 szeptemberében került sor, a híd Mária Valéria, az uralkodó lányának nevét kapta.

Az első világháború végén, 1919. július 22-én egy "baleset" miatt a párkányi oldal szélső nyílása a folyóba zuhant. Egyesek szerint ezt nem a hídőrség ügyetlensége okozta, hanem Párkány védelmében a csehszlovákok robbantották fel, a magyar Vörös Hadsereg hadműveletei miatt. A roncsokat 1921-ben emelték ki a mederből, a teljes felújítást csak 1926-ban vagy 1927-ben fejezték be, addig csak gyalog lehetett átkelni. A pályaszerkezet fagerendáit ekkor cserélték acéllemezekre, a fakockás útpályát aszfaltra.

A híd tragédiája a második világháborúban megismétlődött, 1944 végén három középső ívét a németek robbantották fel. Ezután 57 éven át két ív állt csak az ötből, bár a Duna újból határfolyó lett, így az Esztergom és Párkány (Sturovo) közti átkelés nemzetközi kérdéssé vált. Ez volt az utolsó Duna-híd - talán Európában is az egyetlen - amely bő fél évszázadig nem épült újjá, elsősorban politikai okokból.

Az újjáépítésről 1995 óta tárgyalt a két ország, de a hajózási vízszint és a híd magassága kérdésében sokáig nem tudtak megegyezni: a szlovákok ragaszkodtak a nagymarosi erőmű által meghatározott szinthez, míg a magyarok az erőmű elmaradásából indultak ki. Az Európai Unió 5 millió ECU PHARE-segélyt ajánlott fel az újjáépítésre, ennek határideje 1997-ben lejárt, de ezt meghosszabbították. Végül 1998-ban miniszteri szintű megállapodás jött létre, majd 1999. szeptember 16-án Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő a Zilina szlovák hajón aláírta a magyar-szlovák kormányközi egyezményt a híd helyreállításáról.

A tendert a Ganz-IS magyar-szlovák konzorcium nyerte, 11,7 millió eurós ajánlatával. Az acélszerkezeti elemek gyártását és beépítését a két magyar társaság végezte el, a két parti nyílást felújították, a másik hármat újra gyártották. A hajózási vízszint felett a korábbi 7,2 méteres űrszelvényt a mai előírások szerint 9,5 méterre kellett növelni, így az új híd ívesebb lett a korábbinál. Az építkezés 2000. október 17-én kezdődött, az első hídelemet a magyarországi oldalon május 24-én, a másodikat, a szlovák oldalon június 29-én emelték a helyére. A 603 tonna súlyú utolsó ívet 2001. július 27-én vontatták a párkányi oldalon lévő szerelőpadról a helyére, két bárkával és három további alátámasztással, a beemelést a Clark Ádám úszódaru végezte.

Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel. A Duna felett átívelő szerkezet és a hozzá tartozó bekötőutak, illetve épületek elkészítése összesen 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót vitt el, a többit a felhajtó utak s a vám- és útlevélkezelő iroda kialakítására költötték. Az unió csak a hídszerkezet helyreállítását támogatta, a két országnak öt-ötmillió eurót juttatva, a többi kiadást Magyarország és Szlovákia fele-fele arányban viselte.

A hídon gyalogosok, személygépkocsik, menetrend szerinti buszjáratok és 3,5 tonna összsúly alatti kisteherautók közlekedhetnek. Az utasok ellenőrzését a szlovák hídfőnél kialakított határállomáson végzik.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár