A vörösterror 133 napja

A szlovák-magyar távolság forrásai

2006. szeptember 15. 12:30

A Monarchiától Csehszlovákiáig

A szlovák értelmiségiek 1848. márciusában viszonylag szerény elképzelésekkel álltak elő, és kérésük a többségi helyeken az anyanyelv használatára és tanítására vonatkozott. Májusra azonban már Magyarország föderatív átalakítását kérték, és ebben Szlovákia saját nemzeti közigazgatást és oktatást kapott volna, illetve saját nemzetőrségük és saját nemzeti lobogójuk lett volna.

A magyar hatóságok ezért a szlovák nemzeti ügyet katonai ügyként kezelték, és nyers erő bevetésével hatástalanították. Kossuth szemében ugyanis a nemzetiségek, így a szlovák nemzeti mozgalom tagjai sem számítottak komoly tényezőnek. Az egyetlen közeledésre 1849 júliusában került sor, ám akkor már késő volt. Mindez persze csak a politikai vezetésre igaz, hisz a szabadságharc hadseregében sok szlovák katona ontotta vérét a magyar szabadságért.

A kiegyezés, majd pedig az 1868-as nemzetiségi törvény az újonnan létrejött Monarchiában elutasította a nem magyarok politikai nemzetként történő elismerését, és velük szemben az 1849-es nemzetiségi határozatot alapul véve léptek fel. A nemzetiségek  az alsó- és középfokú közigazgatásban kaptak nyelvi és kulturális jogokat. 1875-ben Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt oszlatták fel a legnagyobb, kulturális (és politikai) célokat szolgáló szlovák egyesületet, a Maticát, ami csak 1919-ben született újjá. Ezzel párhuzamosan zárták be mindhárom szlovák középiskolát is.

Etnikai térkép 1911-ből

Érdemben nem javított a helyzeten az 1907-ben megszületett Lex Apponyi sem, amely rendezte a nemzetiségi egyházak népiskolái tanítóinak fizetését, bár cserébe a magyar nyelv fokozott tanítását írta elő. Az egységes állam jegyében fogant intézkedéseket gyarapította a kötelező magyar iskolafelirat, a magyar nyomtatványok és a magyar történelmi tablók használata is. Bár az intézkedések egy részét visszavonták, érezhetően csökkent a nemzetiségi iskolák száma.

A Monarchia és a történelmi Magyarország elitje a szlovákok által igényelt autonómiát a történeti magyar állam egységét féltve elutasította, ahogy a csehek által kidolgozott föderációs tervekre is nemet mondott. Az első világháborúban a szlovák terveket leginkább a csehek saját államukra vonatkozó tervei érintették. 1917. májusában még a Habsburg Monarchia föderatív átalakítását szorgalmazták, a szlovákokat a csehszlovák nemzet egyik ágának nevezve.

Szerződés Csehszlovákia létrehozásáról

A trianoni békeszerződés Szlovákia területét a cseh és morva területekkel vonta össze, így jött létre Masaryk "liberális Svájca", ahol azonban 3,5 millió német és egymillió magyar is a határok közé került. Az új ország hamar szembekerült a háborúban vesztes Magyarországgal: Csehszlovákia, Románia, és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) megkötötte a kisantant néven ismertté vált szerződést, amelyben szavatolták egymás területének védelmét a magyar törekvésekkel szemben.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!