A Guernicáért küzdenek a baszkok

A Guernica nevű spanyol városka elleni 1937. április 26-i, 1600 áldozatot követelő náci légitámadás és bombázás nyomán született meg Picasso azonos nevű mesterműve, amely a háború borzalmainak leghíresebb szimbolikus ábrázolásaként vált ismertté. A baszkok számára azonban Guernica mindezen túlmenően nemzeti jelkép is, mivel ebben a városban, egy tölgy alatt tettek esküt a spanyol királyok a baszkok `előjogainak` tiszteletben tartására, és ma is ott tesznek esküt a baszk önkormányzat vezetői.

A baszkok egyik pártja, az Eusko Alkartasuna (EA) ezért azt hangoztatja, hogy a Picasso-kép ideiglenes vagy végleges átadása a tartománynak "lezárná a demokratikus átmenetet és a normalizálás kezdetét jelezné". A Baszk Nacionalista Párt (PNV) vezette baszk kormány ezt a követelést átvéve áprilisban hivatalosan kérte a központi kormányt, adja át "ideiglenesen" a képet, hogy a város bombázásának 70. évfordulóján kiállíthassák a modern művészetnek szentelt bilbaói Guggenheim-múzeumban. Hiába.

A lebombázott Guernica

A spanyol festő művét, amely a köztársaságiak rendelésére készült az 1937-es párizsi világkiállításra, azóta alaposan megviselték az utazások. A Guernicát számos olyan kiállításra küldték el, amelynek célja az 1936-39-es spanyol polgárháborúban Franco tábora által legyőzött köztársaságiak ügyének népszerűsítése, számukra támogatás gyűjtése volt. Ana Martinez de Aguilar, a madridi Reina Sofia kortárs művészeti múzeum igazgatója kereken kijelentette: a Guernica "soha nem fogja elhagyni" jelenlegi helyét, mert "a kép igen sebezhető, leromlott állapotban van".

A 3,5x7,7 méter nagyságú vászon 1957-ben érkezett a New York-i Modern Művészetek Múzeumába (MoMA). Ott a restaurátorok a repedések, szakadások kijavítására viaszréteggel vonták be. Ezért ma már nem lehet feltekercselni vagy akárcsak megmozdítani anélkül, hogy ne okoznának jóvátehetetlen károkat anyagában - vélekedik az igazgatónő, szakértőkre hivatkozva. Picasso maga azt akarta, hogy a festmény maradjon a MoMA falai között, s onnan csak végleges spanyolországi visszatéréséhez mozduljon ki, ha majd az országban helyreáll a szabadság. A Guernica 1981-ben, hat évvel Franco halála után érkezett Spanyolországba. A negyedszázados évfordulót a héten közösen ünnepli a madridi Prado és Reina Sofia múzeum. A kép először a Cason del buen Retiro nevű palotában volt látható, innen került jelenlegi helyére.

Egyes szakértők szerint a festményt jelenlegi állapotában, saját keretében, megfelelő óvintézkedések közepette, az előírt hőmérséklet, páratartalom biztosításával, a rezgésektől megkímélve lehetne szállítani. Carmen Calvo spanyol kulturális miniszterasszony már csak azért sem hajlandó új vizsgálatot elrendelni erről, mert mint mondja, nem akarja belekeverni a Guernicát a terrorizmus megszűnésével kapcsolatos folyamatba. "Nem lehet politikát csinálni a spanyol nemzeti örökség részét alkotó művekkel" - hangoztatja a tárcavezető. A baszk nacionalisták másként látják a dolgot. A Baszkföldön hatalmon lévő PNV párt kezdettől fogva követeli a Guernicát, mert szerintük további erőszakhoz vezethet, ha így sem sikerül megállapodni.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)