Da Vinci és a kód
2006. május 19. 12:00
Már a magyar mozikban is látható Dan Brown megfilmesített sikerregénye. A konspirációs- és kalandregény-elemekből építkező történetről az elmúlt években sok írás született a Múlt-koron. Tartson velünk, és bogozza ki a da Vinci történet szálait!
Nem csak töri-faktosoknak
A könyvtől a filmig
Hamar népszerű lett a vatikáni összeesküvés-elmélettel és a sármos művészettörténésszel operáló regény, mely populáris formában adta elő mindazt, amit Foucault ingája és Lempriere lexikona óta úgyis tudunk. A Múlt-kor igyekezett végigkövetni a könyv megjelenése utáni titokfejtéstől a film betiltásáig tartó események dinamikáját.
Egyre több a kódfejtő Az utolsó vacsora előtt, mármint Leonardo da Vinci félévezredes festményének csodálói - vagy csupán nézegetői - között. Az idegenvezetők arra panaszkodnak, hogy a látogatók egyszerűen félbeszakítják mondanivalójukat, és a kódról kérdezősködnek.
A da Vinci-kód megjelenése óta turisták hada lepte el a skóciai Rosslyn kápolnát, melynek fenntartói a műemlék védelme érdekében korlátozzák az épület látogatását. A kápolna fenntartói ugyanis őszintén aggódnak a finom, 15. századi kőfaragványok állapotáért.
A da Vinci-kód filmes adaptációját a Louvre-ban forgatják 2005 júniusától. A Ron Howard rendezésében készülő misztikus thriller főszerepét Tom Hanks kapta, aki szimbólumszakértőként ered a korai kereszténység sötét titkai nyomába. A bemutatóra 2006 tavaszán kerül sor.
A da Vinci-kód című Dan Brown-könyv és az abból készült film bojkottjára hívta fel híveit a görögországi ortodox egyház. A katolikus egyház "perverz módon keresztényellenesnek" nevezte az utóbbi évek legsikeresebb regényéből készített filmet.
Görögország 207 mozijában a héten egyszerre kezdik vetíteni A da Vinci-kódot. Dan Brown regényét 2003-ban fordították le görög nyelvre, és eddig mintegy 200 ezer példányban kelt el. Legutóbb az athéni ortodox katedrális előtt került sor incidensre a film miatt.
Ha kód, legyen kövér
A siker hamar követőkre lelt: egyre-másra bukkantak fel a klasszikusok mögött titokzatos jelentést keresők, akik Shakespeare-t politikai rejtjelezőként, Michaelangelot lázadó orvosként, a terhes Madonnát pedig templomos ellenállók jelképeként értelmezték. Összeesküvés-elmélet hívő jelentkezzék!
Egy Angliában megjelent kódfejtő-könyv szerint William Shakespeare politikailag aktív lázadóként vallási háborúra mozgósító üzeneteket rejtett el darabjaiban a hozzáértőknek.
Egy olasz szerző új elméletében azzal a megdöbbentő feltételezéssel állt elő, hogy a nyugati művészet egyik legnagyobb rejtélyeként számontartott terhes Madonnákat ábrázoló festmények megjelenése a templomosok rendjének szétzavarásával függ össze.
Két - amatőr művészettörténésznek is beillő - brazil orvos szerint a Sixtus Kápolna mennyezetének híres freskója olyan titkos anatómialeckéket ábrázol, melyeket a mű alkotója, Michelangelo rejtett az alakok közé.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49