2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megfejtették a Mona Lisa mosolyát

2006. március 31. 13:30

Jacques Franck azt kívánja bemutatni, hogyan festette meg a reneszánsz nagy olasz mestere híres képét, a Mona Lisát, pontosabban a képen látható nőalak, a Gioconda utánozhatatlan mosolyát

A nagy titok az a bizonyos `sfumato`, az a lebegés, amely a világ legismertebb mosolyát jellemzi. Jacques Franck azt a célt tűzte ki maga elé, hogy rekonstruálja az olasz mester munkamódszerét. Gondosan tanulmányozta a korabeli írásokat, köztük az alkotó feljegyzéseit, majd - saját festői gyakorlatát is felhasználva - hat pannót készített, amelyeken újra felidézte Mona Lisa szemének megalkotását, illetve annak különböző szakaszait. A `sfumato` titka ugyanis az, hogy miként kapcsolódik szinte észrevehetetlenül a fény és az árnyék - magyarázta el a művészettörténész.

Leonardo a "mikrofelosztás" módszerét alkalmazta - magyarázta el Franck az AFP-nek. Az imprimatúra nevű alapozással enyhén sárgás színt adott, majd a kontrasztok létrehozásához fogott hozzá, igen oldott, vöröses színeket alkalmazva. Ezt követően igen gondosan újra kiemelte az árnyékokat, finom vonalkázó, árnyalásos technikával. Ezt újabb, fátyolos hatású imprimatúra réteg követte, amely betakarta és álcázta a formát. Egymást követték a mind finomabb, nagyon oldott ecsetvonások, minden réteget újra elfedett ez a türelmesen felhordott fátyol, s az egész vastagsága nem haladja meg az 1-2 millimétert.

Franck szerint Mona Lisa arcán da Vinci vagy harmincszor is elvégezte ezt a műveletet. Feltehetően nagyítóval dolgozott, mert harmincad vagy negyvened milliméter vastagságú rétegekről volt szó, és a munka évekig tartott. A művészettörténész emlékeztetett arra, hogy a vonalkás árnyalás a római idők óta használatos módszer a mélység megadására, az olajfestmény pedig maga is lehetővé teszi a domborzatot. Leonardo a két módszer szintézisét valósította meg abbeli törekvésében, hogy különleges felületet teremtsen - magyarázta el a művészettörténész. E folyamat állomásait jelenítik meg a Jacques Franck által festett, a firenzei Uffizi-képtárban kiállított pannók, amelyek a kutatómunkát irányító Jean-Pierre Mohan véleménye szerint az eddigitől eltérő, nem annyira elemző, mint inkább kísérleti módszer termékei.

Bizonyítva, hogy a Mona Lisa "lassú, nagyon lassú, nagyon alapos munka gyümölcse, olyan munkáé, amely nagyon sok gondolkodás és tapasztalat összegezése. Mindez egy olyan mosoly szolgálatában, amely talán negyed másodpercig tartott csupán!" - jegyezte meg Mohan.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár