7 végzetes pillanat

Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne

2006. február 3. 12:07

Mátyásföld

Magyarország számára az első világháború katasztrofális véget ért. A trianoni béke hatására a népességbeli és területi veszteségek mellett az anyagi lehetőségek is beszűkültek. A legyőzött országok nem csatlakozhattak az 1919-es párizsi légiforgalmi egyezményhez és bizonyos teljesítménynél nagyobb gépeket sem állíthattak elő. Mindezen a környező országokkal való együttműködés sokat segíthetett volna, de erre nem volt meg az akarat egyik fél részéről sem. Mátyásföld a MÁG (ahol az első hazai gépkocsikat, a Magotaxot és a Magomobilt is gyártották) saját reptere volt a mátyásföldi villanegyed határában, a gödöllői országút mellett.

A mátyásföldi kifutópálya ma

Vezető szerepét
egy véletlennek köszönhette, hisz a főváros 1913-ban már bizottságot alapított, hogy a tervbe vett új reptér építésére szóba jöhető területeket megvizsgálja. Legtöbben a Csepel-sziget északi csúcsára szavaztak, de a világháború kitörése ezt a számítást keresztülhúzta. 1922-től így Mátyásföld lett az első számú hazai repülőtér, 17 éven keresztül ide szálltak le a magyar és a külföldi gépek is (eleinte csak a román légitársaság Párizsból a Balkánra tartó járatai szálltak itt le, de a 30-as évektől innen mentek és ide érkeztek a KLM, az OLAG, és a Lufthansa gépei).

Beindult a belföldi forgalom
is a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza, és a Budapest-Kaposvár-Pécs vonalon. Budapest a 30-as évektől a Közel-, és Távol-Keletre irányuló forgalom fontos állomása lett, és egyre több cseh, olasz, angol városból érkeztek ide repülők, így Mátyásföld az európai légi közlekedés egyik centrumává vált kedvező földrajzi helyzetéből adódóan. Infrastruktúrája azonban igen szegényes volt, ám a kezdeti céloknak pont megfelelt. Hangárok, irodák, vámhivatal, csendőrség volt itt meglehetős összevisszaságban, valamint nem volt éjszakai forgalmat lehetővé tevő kivilágítás, és rádióirányító berendezés sem. Ezenkívül gondot jelentett, hogy a reptér reprezentációs célokra alkalmatlan volt, és minden igényt kielégítő fogadóépület sem épült. 1931-ben az egyik napilap már rosszmájúan jegyezte meg, hogy ha valaki ide érkezik, a barakkok láttán nem veszi észre, hogy egy ország fővárosába érkezett. Ezután már felvetődött egy újabb reptér megépítése, és Mátyásföld hamarosan feledésbe merült.

Ma már felverte a gaz, leginkább csak illegális gyorsulási versenyeket rendeznek rajta.
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!