Arzénmérgezés okozta Napóleon halálát
2001. június 3. 01:20
Az évek óta közszájon forgó feltételezést három orvos kutatásai igazolják.
A történészek között évtizedek óta zajló vitát Ben Weider kanadai üzletember Napóleonról írt könyve hevítette ismét forrpontra néhány évvel azelőtt. A nemzetközi Napóleon Társaság elnöke egymillió példányban eladott könyvében meggyőző érveléssel tette le a garast a mérgezési verzió mellett, amelyet egyébként az FBI laboratóriumában 1995-ben elvégzett hajszálelemzések is alátámasztottak.
Az újabb tudományos vita előzményei egy kanadai orvos és természettudós, valamint egy történész között vették kezdetüket. A polémiát az váltotta ki, hogy az orvos biokémikus egy cikkében azt írta: a francia császár halálát orvosi műhiba okozta. Thomas Hindmarsh doktor, az Ottawai Egyetem munkatársa és Philip Corso a Yale Egyetemről azt állítja, hogy I. Napóleon császár 1821. május 5-én egy brit orvos hibájából halt meg: a doktor túladagolta a Calomel nevű hashajtót.
A hipotézist vitatja Ben Weider történész, a nemzetközi Napóleon-társaság elnöke, a milliós példányszámban elkelt Ki ölte meg Napóleont? című könyv szerzője. "Ezek a tételek a történelmi környezetből levont absztrakciók és nem állnak mellettük logikus érvek - nyilatkozta Weider, aki bősz védelmezője annak az elméletnek, hogy a Bourbonok utasítására mérgezték meg a császárt. A történész szerint a francia királyi család leszármazottai attól való félelmükben, hogy a "bitorló" ugyanúgy visszatér Szent Ilona szigetéről, mint tette azt Elbáról, egy ügynököt küldtek a szigetre, aki lassan adagolt méreggel végzett Napóleonnal. Weider szerint a két orvos nem veszi figyelembe azokat a szimptómákat, amelyekről Napóleon inasa számolt be, s amelyek szerinte az arzénmérgezés tipikus tünetei.
A kanadai történész azokra a vizsgálatokra is hivatkozik, amelyeket 1995-ben az FBI végzett a császár hajszálával, s amelyek során kimutatták, hogy a császár szervezetébe szokatlanul nagy adag arzén került. Thomas Hindmarsh azzal vágott vissza, hogy a mérgezés hipotézisét alátámasztó bizonyítékok gyenge lábon állnak, Napóleon holttestében ugyanis a boncoláskor nem találtak arzént.
Az orvos szerint a császár gyomorrákban szenvedett, s ez valószínűleg halálos kimenetelű lett volna akkor is, ha a halála előtti napon nem veszi be a szükséges hashajtó ötszörösét. Így végül mégsem a rák, hanem a gyógyszer végzett vele - állítja az orvos.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap