Az első modern katasztrófa: Lisszabon elpusztulása
2005. október 31. 10:17
250 éve felbecsülhetetlen emberi és anyagi áldozattal járó földrengés és tengerrengés sújtotta az akkor 275 ezer lakóval Európa negyedik legnagyobb városának számító Lisszabont.
Korábban
Földrengés, tűzvész, cunami: 60 ezer áldozat
Az első rengés délelőtt 9.30-kor rázta meg a mindenszentek napjára készülő Lisszabon lakóit. 10 percen belül három nagyobb lökéshullám rengette meg a portugál fővárost. A sokkal erősebb második rengés a város felét romba döntötte: több mint húsz templom és több tucat épület omlott össze, rögtön maga alá temetve a mindenszentek napjára összegyűlt tömegeket.
Egy földrengés képekben: nézze meg a lisszaboni katasztrófáról készült festményeket és metszeteket! |
A lakosság megpróbált menedéket keresni a tengerparton és a Tejo folyó torkolatban horgonyzó hajókon. De még csak ezután, órákkal később következett a legrosszabb: óriás hullámok csaptak ki a Tejo folyóból és elöntötték a város alsó részét. A cunami végigpusztította a partvidéket és a folyótorkolatot, az épületeket összelapította, a lakónegyedeket elöntötte, a hajókat felborította és elsüllyesztette. A vízoszlop magassága Lisszabonnál 6 méterre tehető, de egyes partszakaszon - a becslések szerint - ezt többszörösen meghaladhatta. Hatását a környező országokban is érzékelték. A hullámhegy csökkenő intenzitással elérte Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, Belgium és Hollandia partjait, míg Gibraltárnál a Földközi-tenger 2 métert emelkedett. A cunami délutánra átkelt az Atlanti-óceánon, és egyméteres tengerszint-emelkedést okozott az Antillák szigetvilágában.
Földrengés és cunami a korabeli metszeteken |
Leírhatatlan sorscsapás
A rengés epicentruma |
A szemtanúk írásai megjelentek az újságokban is. A kortársak kezdetben úgy gondolták, hogy a nagy földrengés isten büntetése volt a bűnös város számára. Filozófusok és vallási vezetők vitatkoztak, hogy a földrengés során vajon a természet pusztító ereje vagy isten akarata mutatkozott meg? Az isteni büntetést szónoklók újabb csapásokról beszéltek. Voltaire egy versében például elismerte a gonosz jelenlétét, s az embert gyengének és boldogtalan sorsra ítéltnek nevezte.
Végül a tudományos szemléletmód kerekedett felül, és a figyelem az újjáépítésre összpontosult. Az újjáépítés áldozatos munkájának eredményeképpen jött létre a napjainkban is ismert modern Lisszabon városszerkezete.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Megújulva, múzeumi kiállítótérként adták át az egykori levéltár épületét Kaposváron
- Hitler legbelső titkait is elárulta a szövetségeseknek korábbi bizalmasa, „Dr. Sedgwick”
- Nemcsak információs küzdelemben, tűzharcban is alulmaradtak a sörpuccs kirobbantói
- Perceken múlt, hogy elkerüljük a második világháborút
- Mondvacsinált „provokációra” válaszul kezdődött el a második világháború
- Mit érhetett volna el valójában a Valkűr-hadművelet sikere?
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap