A legpestibb utca története
2006. február 27. 11:30
Már nehezen menthető meg a Király utca 40. és helyére nem nyolcemeletes, hanem alacsonyabb épület kerül, mégis felmerül a kérdés: mi legyen az Erzsébetváros és a Terézváros régi, jellegzetes házainak a sorsa, ha azok alapos felújításra szorulnak. Bontás vagy átépítés? Erről kérdezte az InfoRádió Sárközi Mátyást, akinek a Könyvhétre jelenik meg irodalmi igényű leírása a Király utcáról.
`Azért írtam könyvet A Király utcán végestelen végig címmel, mert Krúdy Gyula határozottan állította nem egy regényében, hogy ez a legpestibb utca. Nos, ha így van - mondtam magamban -, akkor nekem, Budapest szerelmesének, alaposan meg kell ismernem ezt a Városligetbe vezető, két és fél kilométeres útvonalat, múltjával, jelenével és jövőjével, lakóival, épületeivel és gondjaival együtt.` - mondta el az InfoRádiónak Sárközi Mátyás.
A Király utca eleje, a Teréz-templomig, még napjainkban, a nagy jeges árvíz utáni és egyéb korábbi bontások, valamint a világháborús pusztítások ellenére is viszonylag egységes képet mutat. A legjobb hazai építészek közül számosan hagytak itt nyomot: Pollack Mihály és fia, Ágost, továbbá Hild József, meg színvonalas kismesterek, mint Brein Ferenc vagy Gotgeb Antal. Kezdetben a gyorsan magyarosodó németek lakták nagy számban ezt az utcát. 1786-ban engedélyezte az uralkodó a zsidók letelepedését Pesten, s akkor megindult Galíciából, meg Ukrajnából a jobb életre vágyó, ott pogromokkal sanyargatott, szegény zsidók tömeges bevándorlása, nem utolsósorban éppen ebbe a városrészbe.
Száz év alatt a Király utca igencsak elzsidósodott, hetven százalékban izraeliták lakták. Szegény kisiparosok és kereskedők voltak, keletiesen hangosak, tudálékosak, vagy izgágák, de hallatlanul összetartók, rendkívül igyekvők, szorgalmasak. A gyermekeiket tanulásra bíztatták, ezért áldozatosan mindent meg is adtak nekik, és vallási szokásaik megtartása mellett nagy erőfeszítéssel igyekeztek asszimilálni a magyarsággal. A Király utcában alakult meg a zsidók magyarító egylete.
Olvassa el és hallgassa meg a beszélgetést az InfoRádión!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap