Kempelen Farkas sakkautomatája újjáéledt

Ki volt Kempelen Farkas?

Gőzgépével megelőzte Wattot

1734. január 23-án Pozsonyban született és 1804. március 26-án - azaz éppen 200 éve - Bécsben halt meg a kiváló polihisztor és természetbúvár, a 18. század egyik legnagyobb magyar tudósa és feltalálója, Kempelen Farkas - akit a világ persze Wolfgang von Kempelenként ismer.

Kempelen Pozsonyban, Győrben, Bécsben és Rómában tanult filozófiát és jogot. Ő fordította németre Mária Terézia törvénykönyvét. 1755-től a királyi kamaránál volt fogalmazó, majd titkár, 1758-tól a magyarországi sóbányák ellenőre, 1766-tól igazgatója. 1767-ben a bánsági telepítések kormánybiztosa lett, itt selyemgyárat is létesített. 1786-ban az egyesített magyar-erdélyi kancellária tanácsosa. Ő tervezte a pozsonyi hajóhidat 1770-ben, a pozsonyi vár vízmerítő gépeit és a schönbrunni szökőkutak vízemelő gépét. Részt vett a Száva-Adria csatorna tervezésében.

Kempelen alapította a pozsonyi zálogházat, ő volt a budai királyi palota és a Várszínház építésének vezetője 1776-ban. Gőzgépeit a Ferenc-csatorna építésénél használták, s ezeknek konstrukciójával megelőzte Wattot is, akit egyébként személyesen is ismert. Beszédutánzó gépet és vakok által is használható írógépet épített. Leghíresebb műve mégis a sakkozógép, a "sakkozó török", amit - mint kiderült - egy beleültetett törpe működtetett. A szerkezet 1854-ben Amerikában egy tűzvész során elpusztult.

1791-ben jelent meg Bécsben Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása , amit a fonetika klasszikus alapművének tartanak. Kempelen maga is nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. Több színdarabot írt és fordított, verselt is, de ezen kívül kitűnő rajzokat, festményeket és rézmetszeteket készített. Az uralkodótól birodalmi nemességet kapott.

MTI

1. Ember a gépben
2. Ki volt Kempelen Farkas?