Emlékmű épül a magyarok által kivégzett ukránoknak

Az ungvári internetes sajtó szerint a magyar honfoglalási emlékjel közelében létesítendő emlékmű építésére 300 ezer hrivnyát (kb. 60 ezer dollárt) fordítanak Kárpátalja megye költségvetéséből. Az alapkőletételen megjelent Kárpátalja megye egyik kormányzóhelyettese és a megyei tanács (közgyűlés) egyik alelnöke, valamint a szomszédos kárpátaljai és lvivi (lembergi) járások vezetői.

Az ünnepség szónokai hangoztatták, hogy az emlékmű felépítése hozzájárul a múltban hosszú ideig elhallgatott, de a nép emlékezetében élő 1938-39-es kárpátaljai események megismertetéséhez. Az emlékmű egyik alkotója, Sztepan Soltész azt is elmondta, hogy annak megtervezésénél a szakrális művészet motívumait használta fel. A stilizált kápolna a területileg kicsi, de jelentőségében kiemelkedő állam (Kárpát-Ukrajna) nagyságát és tragédiáját fogja jelképezni - tette hozzá. Az emlékmű az 1939-es kárpátaljai események 70. évfordulójára készül el.

A hétvégén eközben újabb két nyugat-ukrajnai megye, Ternopil és Voliny ítélte el hivatalos formában magyar történelmi emlékművek kárpátaljai állítását, azonnali beavatkozásra szólítva Ukrajna elnökét és kormányfőjét. Közben Kárpátalján megszólaltak mértékadó ukrán politikusok és értelmiségiek, akik a hétvégi helyi sajtóban mondták el véleményüket Verecke-ügyben.

A zakarpattya.net.ua ungvári internetes újságnak Mikola Veges professzor, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora, megyei tanácsi (közgyűlési) képviselő elmondta, hogy ő kezdte el elsőként és máig szinte egyedüliként kutatni a független Kárpát-Ukrajna történetét. Ezért tudósként amellett van, hogy a Vereckei-hágón legyen a szerinte is ott kivégzett ukrán gárdistáknak emlékműve, míg politikusként elfogadhatónak tartja a magyar honfoglalási emlékművet, ha a kettő között megfelelő lesz a távolság. Tisztelni kell a két ország elnökének januári megállapodását, hiszen Magyarországon már van szobra Tarasz Sevcsenko költőnek, és emlékmű készül Budapesten a holodomor, a nagy ukrajnai éhínségnek áldozatainak.

Omeljan Mateleska oktatási szakember, megyei tanácsi képviselő az újságnak kifejtette: egyfelől elszomorítja, másfelől pedig felháborítja az, ami a magyar emlékmű körül folyik, mert szerinte Kárpátalján mindig békében és egyetértésben éltek a különböző nemzetiségek. Szerinte megengedhetetlen, hogy más megyékből jöjjenek Kárpátaljára kioktatni a helyieket arról, mit kellene tenniük. Ukrajnára semmiféle veszélyt nem jelent a vereckei honfoglalási emlékmű, annál is kevésbé, mivel a közelében ott lesz az ukrán gárdisták emlékjele - fejtette ki Mateleska, aki szerint színtiszta provokáció volt az ungvári ukrán nacionalista tüntetés.

A Lviv (Lemberg) megyéből származó Miroszlava Kalamunyak, a Nagybereznai járás vezetője, megyei tanácsi képviselő, sikeres üzletasszony a magyar emlékmű körüli botrányt olyan politikai erők PR-akciójának nevezte, amelyek kiszorultak a közéletből, s így akarnak maguknak politikai tőkét kovácsolni. Hennagyij Moszkal korábbi kárpátaljai kormányzó az ungvári Rio hetilapnak elmondta: "Számomra teljességgel érthetetlenek azok a heves ellentétek, amelyek a magyar millecentenáriumi emlékmű kapcsán most kirobbantak, hiszen 2002-ben, kormányzóságom idején a kérdést szinte száz százalékban megoldottuk, mi több, egyeztettük Lviv megyével, az ottani érintett járásokkal".

(Múlt-kor/MTI)