Kelta edényeket égettek Bátaszéken

A 2007. augusztus 6-a óta folyó ásatásokon a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) többperiódusú bronzkori megtelepedés nyomára bukkant és egy római kori bennszülött (kelta) településrészletet is feltártak. Az i.e. 1500 körüli, középső- és kései bronzkorból talált leletek a mészbetétes és halomsíros kultúra nyomaira engednek következtetni.

A munkálatok során a római kori településen több - kemencével ellátott - házat, műhelyeket, különálló kemencéket, kutakat, számos gödröt és egy árkot azonosítottak be a régészek. A házak és műhelyek kissé szabálytalan alaprajzú, négyszögletű, kb. 5-7 x 4-5 méter hosszú, tipikus római kori kelta építmények. Bennük cölöplyukak, gödrök, ill. esetenként kemencék találhatók, iletve látható az épületek többszörösen megújított döngölt padlója is.

Az egyik legértékesebb leletnek egy jó állapotban lévő kelta edényégető kemence számít, amely nagy számban tartalmaz kerámiát. Megkezdődtek a tárgyalások a feltárt objektum kiemelésére, ugyanis a Bátaszéki Tájház jelezte igényét a kemence kiállítására. A leletanyag többi része a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gyarapítja majd.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) legfőbb célja a régészettudomány szakmai megerősítése és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nagyberuházások régészeti kutatásának közvetlen állami szolgáltatásként való biztosítása - olvashatjuk a szervezet tájékoztatójában. Feladataihoz tartozik a kiemelt jelentőségű, vagy veszélyeztetett helyzetű műemlékek és környezetük komplex, mintaértékű kutatása, tervezése és restaurálása. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó Szakszolgálat célja az egységes kutatási, dokumentációs, leletkezelési és adatkezelési standardok megalkotása, valamint elősegíteni a régészeti örökségvédelmi forrásainak hatékony, átlátható és egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történő felhasználását. A KÖSZ 2007 tavasza óta országszerte koordinálja az autópályák mentén, illetve egyéb jelentősebb építkezések körzetében végzett ásatási munkálatokat.

Mindezek mellett sikerült azonosítani egy pleisztocén folyómedret, amely a szakértők véleménye szerint a Sárvíz egykori mellékfolyója lehetett, azonban legkésőbb 10-15 ezer éve feltöltődött.

A folyómeder felső üledékrétege nagy számban tartalmazott kagylókat és csigákat. A későbbi korokban (főleg a római korban) agyagnyerő gödröket és kutakat létesítettek a helyszínen.