Szovjet kínzással vallatnak az amerikai katonák

Korábban

Kínzással készítették fel a női űrhajósokat

Ausztrál újságíró segítette a kínai propagandát a koreai háborúban

Elnöki utasításra kínozták a mexikói diákokat

Brit kínzókamra a hidegháború elejéről

2002-ben a CIA és a Pentagon aggodalmát fejezte ki, hogy a hagyományos kikérdezési módszerek már egyáltalán nem alkalmasak a terrorizmussal gyanúsított személyek kihallgatására, és egy SERE (Survival, Evasion, Reconnaissance, Escape - Túlélés, Kijátszás, Felderítés, Szökés) elnevezésű, korábban gyakran alkalmazott katonai kiképzőprogramot kezdtek tanulmányozni. A SERE kiképzőinek feladata évtizedeken keresztül az volt, hogy megpróbálják hozzáedzeni a pilótákat a szovjet típusú kihallgatási módszerekhez: az alvásmegvonáshoz, az extrém forró vagy hideg környezethez, és a stresszhelyzetekhez.


Kínzást tanulnak a tévésorozatokból is

A tanulmányozást hamar a gyakorlat követte, és a módszereket már a Guantamóban tartott afganisztáni és iraki foglyokon, valamint a CIA titkos börtöneiben fogva tartott al-Kaida vezetőkön is kipróbálták. Mindehhez az adott alapot, hogy a Bush kormányzat úgy határozott: a genfi konvenció nem vonatkozik az al-Kaida hálózat tagjaira. Érdekes párhuzam lehet, hogy egykor a szovjetek is azzal érveltek, hogy a nemzetközi szabályok nem vonatkoznak a külföldi letartóztatottakra. Ha egy fogollyal szemben ilyen módszereket akartak alkalmazni, illetve propagandanyilatkozatra vagy "beismerő vallomásra" volt szükség, akkor egyszerűen háborús bűnösnek nyilvánították, így már nem vonatkoztak rá a hadifoglyokról szóló nemzetközi egyezmények.

A szovjet NKVD (később KGB) leginkább kedvelt módszerei a következők voltak: magánzárka, állandó fény, ébrentartás, hideg vagy forróság, csökkentett élelmiszeradagok. Az elszigeteltség, aggodalom, kimerültség, alváshiány, kellemetlen hőmérséklet és az állandó éhezés azonban szinte minden fogolynál kedély- és viselkedészavart okozott és okoz ma is. A szovjetek tagadták, hogy ez a bánásmód kínzásnak minősülne, és ezt tették az amerikai hatóságok is az elmúlt években. Valójában azonban mindegyik rendkívüli kényelmetlenséget okoz, és a test működésének komoly károsodásához vezet, tehát jogosan nevezhető kínzásnak.

A vallatók olyan módszereket kerestek, amelyekkel növelhetik a nyomást. Ilyenek voltak a "stresszhelyzetek": a fogolytól azt követelték, hogy a kihallgatás egész ideje alatt álljon, vagy más, fájdalmat okozó testhelyzetben maradjon. A nyílt brutalitást azonban nem bátorították, és így volt ez az amerikai börtönökben is: alig használtak bilincset vagy láncokat, és csak ritkán folyamodtak veréshez. A tényleges fizikai bántalmazás elvben ellentétes volt a kommunista elvekkel és a KGB szabályaival.

A kommunista típusú kihallgatások folyamatosan hamis beismerő vallomásokhoz vezettek: az alkalmazott módszerek hatása szinte elviselhetetlen volt. A fogoly mentálisan eltompult és elveszítette az ítélőképességét. Hajlítható és befolyásolható lett, bizonyos esetekben beszédessé vált. A kihallgató ebben a helyzetben elhitette a fogollyal, hogy az ő álláspontja jelenti az egyetlen kiutat ebből az elviselhetetlen szituációból. A zárt tárgyalások és katonai bíróságok mindennaposak voltak, ahogy Guantanamón is: a foglyokat hadbíróság elé állítják, amelynek tárgyalásai nem nyilvánosak, így csak a kihallgató, az ügyész, a fogoly, a bírák, néhány gyorsíró és bírósági tisztviselő lehet jelen.

A SERE veteránjait megdöbbentette, hogy módszereiket "fordítottan" alkalmazták, állítja Charles A. Morgan pszichiáter, aki egy évtizedig dolgozott együtt a SERE kiképzőkkel, és szerinte az egykori tisztek azonnali fellépést követelnek az ügyben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban